Alfaracarban az állítólag García Lorca mellé temetettek hozzátartozói évek óta kampányoltak a feltárásokért, ezt azonban a Franco rezsim áldozatainak szimbólumává vált költő családja sokáig ellenezte, mondván a hasonló feltárások semmit nem oldanak meg. Egy helyi bíró ítélete kapcsán azonban nemrég beleegyeztek a munkálatokba, és azt is bejelentették, hogy ha szükséges, DNS-mintákat adnak az esetlegesen előkerülő maradványok azonosításához.
A kutatók azonban nem jártak sikerrel, hiszen a terület két hónapon át folyó feltárása nem hozott eredményt, és az állítólagos temetkezési helyen nem találtak emberi maradványokat.
A szakértők szerint ezért most újra felerősödhetnek a García Lorca sorsával kapcsolatos spekulációk, akit 1936-ban, a spanyol polgárháború kitörésekor gyilkoltak meg Franco katonái. Ennek körülményeit a mai napig rejtélyek övezik: a legnépszerűbb elméletek szerint baloldali köztársasági nézetei, vagy épp homoszexualitása miatt végezhettek vele.
A maradványok megtalálásának kudarca Ian Gibson, a költő életrajzírója számára is rossz hír, hiszen korábban a García Lorcát kivégző alakulat tagjaival készített interjúk alapján épp ő határozta meg a sír helyét. Gibson azonban kitart, és szerinte a maradványok a közelben lehetnek, így érdemes lenne a keresési területet jobban kiterjeszteni.
Vannak, akiket azonban mindez nem győzött meg, és szerintük Franco a kivégzés keltette nemzetközti botrány miatt García Lorca maradványainak elköltöztetéséről határozott. Több ilyen eset is volt: a történészek szerint a hasonló halálosztagok a polgárháború és Franco 1975-ig tartó uralma során körülbelül 130 ezer embert öltek meg. Ezen tömegsírok legtöbbje a mai napig ismeretlen, és feltárásuk politikai viták kereszttüzében áll.
