Megoldották a Stonehenge-rejtélyt
A kutatók elmélete szerint a Stonehenge a különböző ősi emberi csoportokat jelképezi. Az emlékművet alkotó kövek eredete is ezt támasztja alá, hiszen a kőtömbök a sziget különböző részeiről származnak, néhányuk Dél-Angliából, mások pedig Nyugat-Walesből érkeztek.
Az öt egyetemből (Sheffield, Manchester, Southampton, Bournemouth, és a londoni University College) álló kutatócsapat tagjai a Stonehenge Riverside project (SRP) keretében vizsgálták az angliai kőépítményt, amelynek megépítését környezetének feltárása után i.e. 3000 és i.e. 2500 közöttire becsülik. A kutatók sorra elutasították a brit építményre vonatkozó korábbi elméleteket (prehisztorikus csillagvizsgáló, naptemplom, gyógyító zarándoklatok célpontja, druida templom), s egy tízéves kutatásba kezdtek.
? Amikor a Stonehenge felépült ? mondta Mike Parker Pearson, a Sheffield Egyetem professzora ? egy szigetszerte terjeszkedő kultúráról beszélhettünk, amely azonos stílusú házakban és kerámiákban fogható meg. A korábbi századok regionalizmusához képest mindez nagyon új volt.
A helynek, ahol a Stonehenge felépült, az őskori britek kiemelt jelentőséget tulajdonítottak. Pearson szerint lehet, hogy a szigetország 4500?5000 évvel ezelőtti lakói a világ közepének gondolták a területet, ezért húzhatták fel a téli és a nyári napfordulót mutató építményeket. A kutatók úgy vélik, hogy az előbbi időpont fontosabb volt a korabeli lakosoknak, amire az építmény elhelyezkedéséből lehet következtetni.
A régészek teljes mértékben elutasítják azt a korábbi feltételezést, miszerint a Stonehenge építőit az ókori egyiptomiak ihlették, hiszen a kőépítményre hatással levő építészeti struktúrák mind megtalálhatóak voltak Britanniában, Skóciában és Walesben. Ráadásul tényként kezelendő, hogy a brit neolitikus kultúra Európa más részeitől is évszázadokig elszigetelten létezett. Valószínűleg a brit építmény lehetett az izolált kőkorszaki kultúra utolsó megtestesülése.