Idén, november 4-én rendezték meg a XVII. Országos Műemlékvédelmi Konferenciát, melynek a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont. A tanácskozás egyik leghangsúlyosabb célkitűzése, hogy megismertesse a kormányzat műemlékvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit ? bevonva a szakma résztvevőit, hiszen az egyik legfontosabb alappilléreként nevezték meg a később felszólalók is az állami szervek és a szakmai fórumok együttműködését. Az alkalom a 2013-2014-ben elindított ?Örökség a jövőnek, Jövő az örökségnek? rendezvénysorozat folytatásának is tekinthető, és az ICOMOS, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Artifex Kiadó együttműködése révén jöhetett létre.
Elsőként L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára szólalt fel. Nyitóbeszédében örömét fejezte ki abban, hogy idén is létrejöhetett ez a konferencia, hiszen ?ez is bizonyítja, hogy kulturális örökségünk megóvása, így régészeti emlékeink, műemlékeink világörökségi eszményének védelme a Kormányzat, a szakma, a civil szervezetek ? a társadalom közös ügye? ? nyilatkozta.
?A harmadik Orbán-kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít az építészet, az építés módszereinek megújítására ? ideértve az építészeti örökségünk védelmét, s benne a műemlékvédelmet? ? mondta el összefoglalva a Kormányzat álláspontját a konferencia tárgyát, valamint azt a 2015-ben foganatosított szemléletváltást illetően, amelyet a későbbiekben alkalmazni kívánnak ebben a kérdésben. Ehhez kapcsolódóan emelte ki azokat a jogszabály-módosításokat, melyek lehetővé teszik ? például ? a különböző, feltárásra jogosult intézmények akkreditációját, ?amely a korlátozott versenyhelyzetet biztosítja arra, hogy a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásokat csak akkreditált intézmények végezhetik?, a régészeti tárgyak adás-vételének az átláthatóságát, a műemlék fogalmának az átalakítását a törvényalkotási folyamatokban. ?A műemlékvédelmi szemléletváltás lényege a gazdaság, a tulajdonosok és a műemlékvédelem érdekének erőteljesebb összehangolása, hogy az állam és a tulajdonosok valódi partnerei lehessenek egymásnak? ? állapította meg.
A Miniszterelnökség államtitkára ezt követően a műemlékek rekonstrukciójának finanszírozásával kapcsolatban bejelentette, hogy szükségesnek tartja a ?Nemzeti Vagyontörvény? módosítását, amely lehetővé tenné, hogy részlegesen magánérdekbe kerülhessenek azok a kiemelt jelentőségű, állami tulajdonban lévő műemlékek, melyek felújításának finanszírozására a belátható jövőn belül nem lesz lehetőség sem európai uniós, sem nemzeti forrásból. A beszéde végén kifejtette, hogy a Kormány fontosnak tartja a fennmaradt magyar kulturális örökség körébe tartozó épületek, műemlékek bemutatását és ismertetését nemzetközi színtereken is ?a turizmus felélénkítésével.
Dr. Puskás Imre Kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár szólalt fel L. Simon László után. Előadásában a Rómer Flóris-tervet ismertette, amely ? a program előzményeit is figyelembe véve, melyek egészen az első Orbán-kormányig nyúlnak vissza ? a határon túli műemlékek védelmét, rekonstrukcióját célozza meg. ?Azt reméljük, hogy ez egy kis forrásokból, nagy szakmaisággal elvégzett és szép eredményekkel kecsegtető munka lesz? ? fűzte reményeit a tervezethez, amelyet hiánypótlónak tekint abban a vonatkozásban, hogy rengeteg olyan magyar emlék található a Kárpát-medencében, amely a szomszédos országos örökségvédelmi politikájára van bízva.
