A firenzei konferencia folytatásaként érkezett Magyarországra csütörtökön 25 külföldi kutató, akik 25 magyar kutatóval együtt számos reneszánsz emléket őrző település mellett látogatást tettek pénteken Esztergomban is, ahol megtekintették a Botticellinek tulajdonított falképet. Prokopp Mária a reneszánsz kutatók látogatása kapcsán az MTI-nek elmondta: a falképről készült felvételeket korábban megmutatták többek között az Uffizzi képtár igazgatójának és a Firenzei Egyetem olasz professzorának, akik a művész korai korszakára datálták az alkotást.
"A feltárt alakot magas színvonalú alkotó készítette. Stílusjegyei, a haj, a kéz, a kancsó megformálása Botticellihez állnak legközelebb. A fél éve előkerült MB szignó is erősíti a vélekedésünket, hogy a kép Botticelli műve" - hangsúlyozta a művészettörténész. Wierdl Zsuzsa restaurátor megjegyezte: mivel a szoba többi képét is átfestették, a helyreállítás során derül majd ki, hogy hányan dolgozhattak a falképeken. A munka nehézségéről elmondta, hogy az átfestések mellett még olyan földmaradékokat is el kellett távolítani a képekről, melyeket hetven év alatt sem tisztítottak le.
A restaurátor szintén döntő fontosságúnak tartja az aláfestésben megtalált MB szignót. Mint mondta, Botticelli az összes firenzei gazdasági bejegyzésben "Alessandro di Mariano di botticello" néven, vagyis becenevét, a "hordócskát" kis kezdőbetűvel írva szerepelt.
Cséfalvay Pál művészettörténész, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója, aki maga is részt vett a pénteki látogatáson, ugyanakkor úgy vélekedett: "merész dolog a képet Botticellinek tulajdonítani". A múzeumigazgató az MTI-nek azt mondta: egy négy képből álló sorozat egy részletéről nem lehet állítani, hogy Botticelli műve lenne. Kétséges a monogram is, ami nem azonos Botticelli később ismert szignójával - tette hozzá Cséfalvay Pál. A Keresztény Múzeum igazgatója a közkeletű szakmai vélekedéssel egyezően a képet Albertus Fiorentinus alkotásának tulajdonítja, aki Mátyás halála után dolgozott Esztergomban.
Ezt az elméletet támogatta Louis Waldman is, aki szerint a kép valószínűleg 1490 körül készült és semmi nem támasztja alá, hogy Botticellitől való. Louis Waldman úgy látja: sokkal valószínűbb, hogy egy másik olasz festő, a Magyarországon Albert mesterként ismert művész alkotásáról van szó. Ennek a festőnek a 15. század végi esztergomi munkájáról nagyon sok dokumentum árulkodik - mutatott rá. A körülbelül húsz külföldi és magyar kutató is bizonyos volt abban, hogy nem Botticelli képéről van szó - mondta el az MTI-nek a kutató.
"Nagyon határozottan úgy gondolom, hogy ez a kép valószínűleg a 15. század utolsó éveiből való munka, a stílusból nagyon úgy tűnik, hogy egy olyan festőtől való, aki Firenzében tanult, aztán Magyarországra érkezett a 15. század végén. Ez kizárja Botticellit" - hangsúlyozta Louis Waldman.
(Múlt-kor/MTI)
