Cigányzenész családból származott, Jászberényben és Budapesten cigányzenekarokban játszott. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét. 1927-35-ben Franciaországban élt, 1935-ben tért vissza Magyarországra, 1938-tól haláláig a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Hangszerének egyik legnagyobb mestere volt, műsorain klasszikus magyar, román és szerb táncok szerepeltek improvizációkkal. Páratlan művészetének köszönhető, hogy a cimbalom zongorakísérettel a hangversenypódiumok hangszere lett. Ő építette ki a hangszer klasszikus repertoárját, ő vezette be a zongorakíséretes előadásmódot. Sztravinszkij maga is vett órákat Rácztól, sőt átiratokat is komponált számára. Saint-Saëns "a cimbalom Lisztjének" nevezte őt. Budapesten hunyt el 1958. március 28-án.
