(MTI) ? A védelem megszüntetését az önkormányzat kezdeményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) azért, mert műemlékekre az önkormányzat építési hatósága nem adhat ki bontási kötelezést ? mondta Herr Teréz, a tolnai megyeszékhely főépítésze, hozzátéve, hogy többször eredménytelenül tárgyaltak a tulajdonossal az épület helyreállításáról.
A présházsor déli végén lévő szélső épületnek jelenleg csak a falai állnak, a tető beomlott, és félő, hogy az oromfal az előtte haladó kerékpárútra dől. A veszélyt a ház elé húzott műanyag szalagok jelzik a közlekedőknek.
Ha az épület kikerül a műemléki nyilvántartásból, a város kötelezheti a tulajdonost a bontásra, amit ha nem tesz meg, helyette el is végezheti azt ? jegyezte meg a főépítész.
Szigetvári Krisztián Tolna megyei műemlékvédelmi felügyelő elmondta: többször felszólította a műemlék tulajdonosát az állagmegóvásra, aki a felszólításnak csak részben tett eleget. A műemlékek magánszemély tulajdonosai a megóvás elmulasztása miatt akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatók, erre azonban ebben az esetben nem került sor. Mint mondta, a KÖH-nek nincs kerete arra, hogy hozzájáruljon a műemlékek állagmegóvásához.
A hat tagból álló, 100? 120 éves présházsor szigetszerűen maradt fenn Szekszárdon, környezetében a korabeli présházak helyén lakótelep épült. Az épületegyüttest a műemlékvédelmi hatóság 1978-ban helyezte védelem alá.
Az épületcsoport azért különleges, mert ennyi, a népi építészet jegyeit mutató présház együttesen nem maradt fenn Szekszárdon. A hat házból öt zsúptetős, amelyek egyike éppen az omlófélben lévő ház. A népi építészeti emlékek a legsérülékenyebbek, kevés présház maradt fenn eredeti formájában Szekszárdon, a meglévőkön a nádtetőt jellemzően cseréppel váltották fel ? mondta a műemlékvédelmi felügyelő.
A védelem megszüntetéséről a KÖH védési és nyilvántartási bizottsága dönt. Az épületcsoport másik öt tagja egy tulajdonosé, amelyek ? ha a veszélyessé vált ház lekerül a műemléki listáról ?, továbbra is védettek maradnak. Az öt présház közül egynek szintén beszakadt a tetőszerkezete, ennek a tulajdonosa azonban jelezte, hogy szándékában áll a helyreállítás ? tette hozzá.
A műemlékvédelmi felügyelő szerint ritka, hogy a törlést kérjenek a műemléki listáról; az utóbbi két évben erre a 2008-ban leégett szakályi tájház és a szintén rossz állagú dombóvári Korona szálló esetében került sor.
A szakember a népi műemlékek megőrzésének jó példájaként említette a szintén szekszárdi, XIX. század végén épült Bogár-tanyát, amely eredeti állapotában látogatható is.
