Attól a pillanattól fogva, hogy előkerült Annelies Marie "Anne" Frank híres naplója, a 13 éves kislányt szinte hősként ünnepelte világirodalom, és a náci uralom borzalmas hétköznapjairól szóló, egyedülállóan szívszorongató leírás nimbusza azóta sem kopott meg. Talán ezért is váltott ki nagy érdeklődést a hír, hogy nemrégiben előbukkant a KGB aktái közül egy, az Anne Frankéhoz hasonló írás.
A sztálini önkényuralom kegyetlen valóságát bemutató napló szerzője egy orosz kislány, aki a sorokat Amszterdamtól több ezer kilométerrel keletebbre, az akkori Szovjetunióban jegyezte le. Érdekes egybeesés, hogy Nina Lugovszkaja szintén 13 éves volt, amikor írni kezdte naplóját, amely a korszak talán legvéresebb szakaszát, az 1933-1937-ig tartó időszakot öleli fel.
A mű különleges módon, kettős perspektívából mutatja be a '30-as évek Szovjetunióját: a moszkvai kamaszlány keserédes magánéleti vívódásai keverednek az önkényuralom hétköznapjaival. A szerelem, a barátság, a szülő-gyermek viszony problémái mélyen átitatódnak olyan fogalmak, mint az elnyomás, a cenzúra vagy éppen a Gulag megismerésének fájdalmával. A szüleitől kapott impulzusok és saját tapasztalatai hatására Nina már egészen fiatalon meggyőződéses anti-kommunistává vált. "Egy gazember kezébe került a hatalmas Oroszország és a nagyszerű orosz emberek.[...] Eldöntöttem, hogy meg kell ölnöm ezeket a szemeteket."
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok százait írta le, nem is sejtve, mekkora veszélybe sodorja ezzel önmagát és családját. Ám ahogy idősödik, úgy válik a maga naiv módján egyre óvatosabbá, számtalan kompromittáló mondatot firkál át. "Mi lesz, ha váratlanul átkutatják a lakást és Sztálinra tett megjegyzéseim miatt a naplót elkobozzák? És ha a titkosrendőrség kezébe kerül?" - ad hangot aggodalmainak, de rögtön meg is nyugtatja magát: "Elolvassák és üres szerelmi fecsegéseimen nevetni fognak." Tévedett.
Egy házkutatás és a család letartóztatása után a napló az NKDV-hez, a szovjet titkosrendőrséghez került, ahol az illetékesek egyáltalán nem nevettek, miután elolvasták azt. Ehelyett széljegyzetekkel látták el a rendszerellenesnek minősített részeket. Megjegyzéseikből kiderül, milyen sötét jövőt szántak a családnak. Öt év kényszermunka a Gulágon, majd hét év szibériai száműzetés után Nina a csodával határos módon mégis életben maradt és új életet kezdett. Soha nem hagyta el a Szovjetuniót, ahol, miután megházasodott festőként élte le életét. Még csak nem is sejtette, hogy naplóját, élete egy szakaszának legintimebb gondolatait a KGB levéltárában megőrizték. Az egykori moszkvai iskoláslány 1993-ban halt meg.
