A Fiumei úti sírkert és a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temető nemcsak az elmúlás színterei, de emlékezetpolitikánk szerves része is – hangsúlyozta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a pénteki átadáson.
A most megújult északi árkádsor 89 méter hosszú, 18 méter széles, csaknem 20 méter magas. Az északi árkádok alatt 86 síremlék található, melyből 18 védett sírhely. Itt nyugszik többek között a Gundel, a Jungfer és a Lingel család is.
Az árkádsorok négy kupolacsarnokának márványmozaik falképei a sírkert szecessziós ékkövei. A most felújított árkádsor első mozaikját Dudits Andor tervezte.
Az árkádsorok építése óta eltelt több mint 100 esztendő alatt a legutóbbi átfogó felújításra az 1970-es évek közepén került sor. Az északi árkádsor felújítási munkái 2017-ben kezdődtek meg. A műemléki munkálatok magába foglalták a vörösrézlemezzel fedett tetőszerkezet, a keménymészkő homlokzatok, kupolák, kripták, teraszok és mellvédek, a gipszmennyezetek, a kriptaemelők felújítását, valamint a muránói üvegmozaik felületek restaurálását.
A több mint két és félévig tartó restaurálási és felújítási munkálatokra több mint bruttó 1 milliárd forintot fordított a NÖRI a kormány által biztosított központi költségvetési forrásból.
A Salgótarjáni utcai temetőben 2018 novemberében kezdődött meg a déli kerítésszakasz teljes rekonstrukciója. A nyomvonalszakasz rekonstrukciója csaknem 1000 tonna súlyú, 12 ezer 500 darab egyedileg méretezett és kézi erővel megmunkált kemény mészkő felhasználásával valósult meg. A teljes munka másfél évet vett igénybe mintegy bruttó 2 milliárd forint értékben.
„A Nemzeti Örökség Intézetében azt gondoljuk, hogy az emlékezetpolitika egyik legkézzelfoghatóbb kifejeződése ez a sírkert, amely az egyetlen olyan temetője Magyarországnak, ami nemzeti emlékhely. Nekünk a sírkert ápolása, gondozása és megismertetése a következő generációkkal maga az emlékezetpolitika" – hangsúlyozta a NÖRI főigazgatója.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: Széchenyi István a magyarság életét generációkon át meghatározó család tagjaként vetette fel a nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát. A Fiumei úton megnyílt köztemető a 19. század végére nemzeti kegyhellyé, az emlékezés helyévé vált – mondta.
