Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett: a főváros 1849-ben megnyitott temetőjében nyugszanak történelmi nagyjaink, akik méltók arra, hogy megőrizzük emléküket. „A kommunista diktatúra alatt mind a keresztet, mind nagyjaink emlékét megpróbálták teljes mértékben eltüntetni, elpusztítani. Ilyen méltatlan helyzetbe került ez a kereszt is, melynek felújítására harminc évet kellett várni” – fogalmazott a politikus.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökségi Intézete főigazgatója kiemelte: „A nemzeti, történelmi nagyjaink életpályájához méltó síremlékek között méltatlanul, elfeledetten bújt el a történelmi sírkert központi keresztény szimbóluma.” Emlékeztetett: mivel a kereszt még évtizedekkel a kommunista rendszertől való megszabadulás után is elhanyagolt állapotú volt, a Nemzeti Örökség Intézete – a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére – a nyáron kiemelt feladatának tekintette a kereszt és környezetének megújítását, egy méltó emlékezést biztosító szakrális tér létrehozását. A főigazgató kitért arra is, hogy a feszület és talapzatának restaurálására a Miniszterelnökség biztosított pályázati úton forrást.
A Fiumei úti sírkert megnyitását követően a korszak szokásainak megfelelően, a terület legmagasabb pontján állították fel a sírkert központi nagykeresztjét – olvasható a NÖRI tájékoztatójában. Maloschik Antal (1846–1921) bornagykereskedő és testvére, Maloschik János vendéglős az ország tíz legjelentősebb adófizető polgárának számított. Többek között az ő anyagi hozzájárulásukkal valósult meg a Nyugdíjas Vendéglátósok otthona és a János-hegyi kilátó. A szecessziós stílusú mauzóleum 1917-ben készült el, ahova a család 1964 után már nem temetkezhetett.
Az elhanyagolt állapotú építmény felújítása során többek között újraépítették a mauzóleum főbejáratának gránittömbökből készült lépcsőjét, megszüntették az épület beázásának okait, valamint visszaépítették a négy felújított, eddig a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény és a Maloschik család által őrzött ólomüveg ablakot.
Elhangzott: a mauzóleum a későbbiekben látogatható lesz, és egyházi szertartásokat is tartanak majd benne.
Nyitókép: Soós Lajos/MTI
