A Nagy Elek mecénás üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása. Miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítványnak adományozta. 2015-ben az ő kezdeményezésére kezdte el a Tektum Arta & Architectura építész tervezőiroda és a RegioConsult projekt tanácsadó iroda a várkastély restaurálását. A 2016-ban beadott EU-s pályázat 2017-ben nyert, így a következő évben a felújítási munkálatok is elkezdődtek az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével. A teljes projekt nagy részét a román kormányzat által kiírt Európai Uniós finanszírozásból, a fennmaradó részt magyar kormányzati támogatással és az alapítvány hozzájárásával sikerült előteremteni. Ez utóbbi összeg meghaladja a 3 millió eurót.
A felújítás a kastélypark rendbetételével folytatódik 2024-ben egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, ahol a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése következik. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat egy multifunkcionális kulturális központ formájában. Ezzel egyidőben cél a várkastélyt Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává tenni, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, valamint élővé tenni a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék, találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét. A felújított műemlék átadására 2024 tavaszán kerülhet sor.
A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély országos jelentőségű műemlék. Történetének kezdetei még a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a 15. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, amelynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálta 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, aki az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtetett ki.
A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé (itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat Báthory Zsigmond fejedelem), majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György fejedelem idején (1630–1648) került sor, aki a belső udvar régi épületeit lebontatta, a várból pedig kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. A Rákóczi-fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.
A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd csak az 1830-as években építtették át a Bánffyak romantikus kastéllyá. Ekkor alakították ki a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben is komoly átalakításokat eszközöltek. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak, és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület talán legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett kitűnő, Erdélyben korai, 15. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek.
Forrás: Erdélyi Hagyományok Alapítvány. Fotók: MTI / Kiss Gábor
