Szükség volt a nagy szakértelemmel és gondossággal elvégzett restaurálásra, hiszen a freskó az évszázadok során erősen megrongálódott, a beázások miatt berepedezett és több helyen elvált a födémszerkezettől – mondta a püspök.
Felidézte, hogy a szombathelyi székesegyházat és a késő barokk (copf) stílusú püspöki palotát az egyházmegye első püspöke, Szily János építtette. Utóbbi építése 1778-ban kezdődött és 1783-ra már be is fejeződött.
Az épületet Hefele Menyhért tervezte, falait Francz Anton Maulbersch és Dorfmeister István freskói díszítik, a szombathelyi székesegyház és a püspöki palota, valamint az Eölbey-ház Magyarország legszebb késő barokk épületei lettek – fűzte hozzá.
A püspöki palota díszterme mennyezeti freskójának közepén a gondviselés szimbolikus alakja látható koszorúval a kezében, alatta pedig több, szintén szimbolikus alak fejezi ki az evangélium fényének szétáradását a világban. Megjelennek a kép egy távolabbi részén a pogány világ szimbólumai például Kronosz az idő ura vagy Sába királynője, de a keresztény világ számára alapvető fontosságú Ószövetség és Újszövetség, valamint a jelenések könyvében szereplő hét pecsét szimbóluma is.
A püspöki palota dísztermének bronz dombormű hatását keltő oldalfreskói Savaria történetének jelentős eseményeit örökítik meg, a képeken látható többek között az, ahogy Claudius császár megalapítja Savariát, Septimius Severust császárrá választják 193-ban, de látható természetesen Savaria szülötte, Szent Márton is.
Székely János beszédében úgy fogalmazott: a megújult díszterem továbbra is nyitva áll majd nemcsak a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpontba érkezők előtt, hanem koncerteket, előadásokat és találkozókat is rendeznek majd benne.
Kép forrása: Wikimedia Commons
