Karakas Anikó (független) polgármester a pénteki hivatalos átadón elmondta, Vésztő még 2017-ben nyert el 452 millió forintot turizmusfejlesztésre, amelyből kiállító- és bemutatóhellyé alakították Sinka István költő és író családi házát, és megújították a Bagolyvárat, ahol Kós Károly életművét bemutató központot hoztak létre. Az uniós forrásból megvalósuló beruházássorozat utolsó eleme a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely turisztikai célú fejlesztése volt.
Kifejtette: a kivitelező gyulai Futizo Kft. szakemberei szigetelték a Wenckheim-pince boltozatát, épületgépészeti és -villamossági munkákat végeztek, megújították a térburkolatot, valamint felújították az újkőkori lakóházat és a pákásztanyát.
Az aktív vízi turizmushoz kapcsolódó beruházásokat is megvalósítottak: az Élővíz-csatornán vizes élőhelyet és csónakázási lehetőséget alakítottak ki. Mivel a csatorna közvetlen összeköttetésben áll a Holt-Sebes-Körössel, ezentúl vízi úton is el lehet jutni a Vésztő belterületén lévő Bagolyvárhoz vagy a tájházhoz.
A vésztő-mágori Csolt-monostor történetét Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. igazgatója mutatta be. Elmondta, a terület a Vatától származó Csolt-nemzetség tulajdona volt, és 1222-ben már állt itt a bazilika és a rendház. A monostor négy román kori periódusban épült; falfestékek alapján rekonstruálható, hogy a 11. század első felében már állt itt egy körtemplom és egy rotunda. A 11. század második felében egyhajós templom volt félköríves szentéllyel, a 12. század első harmadában már háromhajós templomként említik a források, és létezett egy kerítéssel, kaputoronnyal körülvett kolostor is, amelynek 1,5 méter vastag falait kőből és téglából húzták fel. A 12. század utolsó negyedében már európai szintű, háromhajós bazilika és monostor állt a helyen toronypárral – fejtette ki.
Virág Zsolt elmondta, a monostor az 1590-es években, a török hódoltság idején pusztult el, a toronypár viszont egészen 1786-ig állt. A terület ekkor már a Wenckheim családé volt.
A most felújított, a kiállításnak helyet adó pince 1810–1812 között épült borospincének. Különlegessége, hogy befúrták egy domb alá, az egykori monostorköveket is felhasználták az építésekor, a bejárat fölött látható kőtábla pedig eredetileg egy sír fedőlapja volt.
A beruházás fontos része volt a kiállítás megújítása is. A tárlat egyrészt a Mágori-domb történetét mutatja be az 1968–1986 között folytatott régészeti ásatások eredményei alapján. A kiállításon időrendben helyezték el a késő újkori, a kora rézkori és a bronzkori eszközöket. Másrészt a kiállítás a legalább 802 éves Csolt-monostor történetét mutatja be megújult formában, interaktív eszközök segítségével – mondta a tárlat kurátora, Juhász Anna. A művészettörténész elárulta, hogy még az előző, 1982-ben nyílt kiállításról megmaradt egy makett, amely a monostort ábrázolja: ezt meghagyták, mert jól mutatja a tömegét, még ha egyes részletei a legújabb kutatások szerint nem is teljesen pontosak – fogalmazott.
Készítettek egy installációt is: grafika segítségével kiegészítették a megtalált kőelemeket, így jobban elképzelhető, hogyan állhattak azok. Juhász Anna hozzátette, készült egy képregény stílusú animációs film a Mágori-halom 6500 évvel ezelőttről indult történetéről, egy másik imázsfilm pedig Vésztőt és nevezetességeit mutatja be.
Egy interaktív eszköz 12 tárgy háromdimenziós, forgatható képét és leírását adja a látogatóknak, így alaposabban megnézhető például az a körülbelül 6500 éves, rézkori csőtalpas tál is, amelyről a múzeum új logóját mintázták. Ugyancsak látható egy rovásírásos ezüst pántgyűrű és egy bronz ereklyetartó mellkereszt, amelyeket sírokban találtak, továbbá III. Béla egyik dénárja is, amely a domb déli részén, egy feltárt kemence mellől került elő. A feliratokból kiderül, hogy több, valószínűleg szerzetesi sírt is találtak az ásatásokkor, ám valamennyit megbolygatták korábban.
