A megújult felvételi rendszer ötvözi az eddigi előnyöket, így az Oktatási Hivatal központi koordinációját, a hat jelentkezési helyet, valamint a tanulmányi és az érettségi eredmények fontos szerepét. Ugyanakkor számos ponton megerősíti a felsőoktatási intézmények döntési lehetőségeit.
A felsőoktatási intézmények döntési szabadságot kapnak abban, hogy a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül határozzanak 100 pont odaítéléséről,
valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, továbbá a felvételi minimumpontokról. A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért. A 300 érettségi pontból 100 pont a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint egy, az intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy, míg 200 pont szintén az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye.
A felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak egy bővebb körét határozza meg képzési területenként és szintenként, amelyből a felsőoktatási intézmény választja ki az érettségi pont számításához az elvárt érettségi vizsgatárgyak körét, és dönti el, hogy kér-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségi vizsgát. A közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatósága érdekében a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.
Az intézményi 100 pont több részből állhat össze, például szóbeli felvételi vizsgából, motivációs levélből, nyelvi kompetenciából vagy munkatapasztalatból. Természetesen a továbbiakban is lehetőség van többek között az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért többletpontban részesülni. Ezeken túlmenően az intézmény szabadsága eldönteni azt is, hogy ebben a kategóriában az adott képzés sajátosságából fakadóan mit vesz figyelembe.
Fontos, hogy azok a jó gyakorlatok, melyek a hallgatóknak kedvezőek voltak – többek között a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele – a jövőben is megmaradnak. Ráadásul a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára.
A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba.
A jelentkezőknek előnyösebb változások esetében azonban nem szükséges a két év felkészülési idő, így már a 2023. évi általános felvételi eljárás során is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek, hogy egyes szakoknál középszintű érettségi vizsgát írnak elő vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumpontokat.
Nyitókép: diákok az ELTE GTI egyik előadótermében. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
