A csaknem másfél millió forintból megújuló síremlék 2004 óta védett, a nemzeti sírkert része. Forinyák Géza egyike volt annak a mintegy ötszáz pesti egyetemistának, akik dacolva az önkényuralommal, 1860-ban megemlékezést szerveztek a 12 évvel korábbi események emlékére. A fiatalok a belvárosi plébániatemplomban, majd a ferences rendi templomban próbáltak meg gyászmisét mondatni a szabadságharc mártírjaiért, de mindkét helyen ellenállásba ütköztek. Végül a Kálvin téri református templomban tudták elénekelni a Himnuszt és a Szózatot. Innen a ferencvárosi temető felé indultak tovább, ám szuronyok állták az útjukat, ezért a megemlékezés hamarosan a mai Fiumei úti sírkertnél folytatódott, ahol a honvédek és Vörösmarty Mihály sírját akarták megkoszorúzni.
A tüntetőket a sírkertnél is katonák fogadták, akik tüzet nyitottak a tömegre. Többen megsebesültek, a legsúlyosabban Forinyák Géza, akinek a térdét találta el egy lövedék. A nagy vérveszteség következtében április 2-án belehalt sérülésébe. Temetését két nap múlva tartották, a neoabszolutizmus elleni néma demonstrációként csaknem ötvenezren vettek részt rajta.
Radnainé Fogarasi Katalin főigazgató azt mondta, a NÖRI éves sírfelújítási tervében elsőként szerepelt Forinyák Géza nyughelye. „Szerettük volna ünnepélyes keretek között átadni a megújult síremléket, azonban a járvány miatt erre most nincs lehetőségünk. Mától azonban méltó módon lehet kegyeletünket leróni a vértanú előtt a Fiumei úti sírkertben” – mondta, hangsúlyozva: arra biztat mindenkit, március 15-én tegyen egy mécsest a fiatalon elhunyt joghallgató sírjára.
A Nemzeti Örökség Intézete a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal együttműködve minden évben összeállítja az éves felújítási tervet, amelynek keretében 2020-ban 20 nemzeti sírkertbe sorolt síremléket újított meg, csaknem 75 millió forintból Magyarország kormányának támogatásával.
Kép forrása: Nemzeti Örökség Intézete
