A hajósi érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya (korban csak a gyulai Harruckern?Wenckheim?Almásy-kastély középső szárnya előzi meg, amely 1725-ben épült). Ebből adódóan a hajósi érseki kastély a megye egyik legrégebbi világi műemléke, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.
A hajósi kastélyt és melléképületeit 1739?40-ben építtette gróf Patachich Gábor kalocsai érsek. A kastély földszintes, sarokpavilonos oldalszárnyakkal, valamint egyemeletes középrésszel, a középrész udvari oldalán árkádos, boltozatos kocsi áthajtóval épült meg. Ugyanekkor készültek a földszinti ablakok kovácsoltvas bölcsős ablakrácsai is. Patachich készíttette az emeleti dísztermek gyúrt műmárványból készített díszítéseit is, melyek falmezőiben III. Károly, Erzsébet Krisztina, Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc nagyméretű, egészalakos képmásai kaptak helyet. Ezeket hosszú ideig a hajósi plébánián őrizték, most visszakerültek a kastélyba. A Patachich-féle kastély fehér tagozatokkal, rózsaszín falakkal épült meg.
Az eredetileg a földszinten található délkeleti sarokpavilonban lévő kápolna intarziás, díszes réz szerelvényekkel ellátott kétszárnyú ajtaját gróf Klobusiczky Ferenc érsek készíttette valamikor 1751 és 1760 között. Az emeleti oldalszárnyakat gróf Batthyány József érsek 1767-ben építtette. Ezen építkezés során a Patachich-féle átalakításkor készült kéttraktusos rendszer épült meg az emeleten is.
Ekkor a korábbi kocsi áthajtó nyílásait befalazták, a kocsi áthajtó boltozatát lebontották, helyén reprezentatív lépcsőházat építettek. Ugyanekkor készültek az északi és déli homlokzat konzolos erkélyei is és a belső térben fűtőfolyosókat is építettek, s egyúttal a korábban csupán meszelt falú helyiségeket egységes barokk díszítőfestéssel is ellátták. A kastély az átépítés után egységesen fehér színezést kapott. Báró Patachich Ádám érsek idején helyezték el az addigi földszinti kápolnát a fölötte lévő emeleti sarokhelyiségben.
Feltételezhetőleg 1827 táján, Klobusiczky Péter érseksége idején készülhetett az épület mai tetőzete, s ugyanekkor készült a belső terek magas színvonalú egységes klasszicista díszítőfestése is. Az épületben ezután 1907-ig gyakorlatilag semmi változás nem történt, abban a barokk és klasszicista bútorzat egészen eddig érintetlenül megtalálható volt.
Az épületben 1907-08-ban Városy Gyula érsek a Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthont helyeztette el. Az ekkor történt átalakítás során boltozatokat, közfalakat bontottak el, s ugyanekkor tűnt el a kastély teljes belső berendezése is. Az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították újra. Az államosítás után kisebb átalakítások történtek, ekkor csupán néhány közfalat bontottak ki a továbbra is gyermekotthonként működő épületben.
Az elmúlt évtizedek során a gyönyörű ? országos műemléki védettség alatt lévő - kastélyépület üresen, kihasználatlanul állt, ugyanis az 1990-es években korábbi funkciója megszűnt. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vezetése ezért 2008-ban elhatározta, hogy pályázati források felhasználásával megmenti és felújítja az épületet.
A fejlesztés végeredményeként egy modern, mind módszereiben, mind technikai hátterében XXI. századi interaktív kulturális központ jött létre, és a kastélyban korszerű látogatóbarát ? akadálymentesített ? szolgáltatások biztosítják a vendégek kényelmét. Integrált látogatómenedzsment rendszert alakítottak ki, a melléképületben múzeumpedagógiai foglalkoztató, teakonyha és pelenkázó kaptak helyet, az előcsarnokban elhelyezett recepció részeként elkészült az ajándékbolt, amelyben megvásárolhatók lesznek a kastélyhoz kapcsolódó ajándéktárgyak, illetve kávézó, ruhatár, a megfelelő kapacitást biztosító ? akadálymentesített - vizesblokkok, és az előcsarnokban a kistérség és a régió nevezetességeit, értékeit bemutató turisztikai információs pont lesz (érintőképernyős terminállal).
Az építési munkák idején a kastély udvarán egy "titkos alagút" került elő, amely a barokk kori melléképület alá vezet. A mintegy négy méter hosszú járat feltárása után kiderült, hogy ez az alagút egy kútban végződik, amelyben napjainkban is található víz. A melléképület alatti kút valószínűleg az érseki konyha vízvételezési lehetőségét biztosította egykor. Az előkerült alagutat a felújítás során helyreállítják, a turisták ? a megfelelő biztonsági intézkedések mellett ? lemehetnek a járatba.
Az idős hajósiak más titkos alagutak létezéséről is mesélnek, ezek létezéséről azonban ez idáig nem került elő bizonyíték. Az egyik legenda szerint a kastély pincéjéből a Nepomuki Szt. János-szoborig vezetett egy alagút, ahol a szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, amelyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudta, hogy a szoborarcoktól hány lépést kell lépnie az égtájak felé, megtalálhatta a titkos alagút négy lejáratának egyikét.
A hajósi érseki kastély díszes, barokk stílusú lépcsőháza önmagában is látványosság. A lépcsőházban áttört, fonatos díszítésű mellvéddel ellátott, kétkarú, fehér színű kőből készült barokk díszlépcső vezet fel a földszintről az emeletre. A lépcsőház falait rózsaszín és sárga színekkel megfestett, műmárványt utánzó barokk falfestés borítja. A lépcsőház a kastély egyik leglátványosabb tere művészettörténeti szempontból. Szintén érdekes a barokk kori kéményrendszer: a látogatók az egykori fűtőfolyosókat is megtekinthetik.
Kiemelkedő látványosság a kastélykert, amelyen átsétálva jut el a parkolóból a látogató a Főépületbe.
