November 18-án nyílik meg az egyedülálló gótikus szoborleletet és a magyar-Anjou-címeres selyem trónkárpitot bemutató felújított kiállítás, az eseményen köszöntőt mond Népessy Noémi, a BTM főigazgatója, majd B. Nyékhelyi Dorottya régész, főmuzeológus A magyar-Anjou-trónkárpit csodálatos története címmel tart előadást, őt pedig A szenzációs gótikus szoborlelet című előadás követi Takács Ágoston, a Középkori Kőtár gyűjteményvezetője, régész, muzeológus tolmácsolásában.
1999-ben az egykori Teleki-palota területén szenzációs régészeti leletre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Egy sziklába vájt kútból, 10 méter mélyről egy összegyúrt sárgombóc került elő, amelyből a restaurátorok keze alatt felismerhető textildarabok kezdtek kibontakozni. A szakértők végül megállapították, hogy ezek a darabok az úgynevezett magyar-Anjou-címeres selyemkárpit összeillő részei, amelyeket a légmentesség és az állandó nedvesség szerencsés módon megőrzött, a körülöttük lévő további szerves – bőr, fa, textil – anyagokkal együtt. A Zsigmond király idejében földbe került kárpit a középkori magyar történelem egyik legbecsesebb emléke. Az érdeklődők ezúttal a most megújult kiállításban az izgalmas lelet mellett további múltat idéző és napjainkig sok kérdést felvető tárgyat láthatnak, valamint betekintést nyerhetnek az ásatás kulisszatitkaiba is B. Nyékhelyi Dorottya, a feltárást vezető régész segítségével.
1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint 60 összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.
A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakították ki az új művészi megoldásokat. A most megújuló kiállításon Takács Ágoston régész vezeti a látogatókat.
A városegyesítés évfordulójához kapcsolódó, a család minden tagjának szóló, egyszerre szórakoztató és ismeretterjesztő események várják a lehető legkülönfélébb korosztályokat. A múzeumi forgatagban állomásról állomásra haladva a különböző korszakokat megelevenítő kézműves foglalkozásokon, a divathoz és hadtörténethez kapcsolódó bemutatókon, tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók.
A Mare Temporis hagyományőrző csapatának segítségével találkozhatnak és beszélgethetnek a résztvevők a budai várban egy Mária Terézia korabeli hölggyel, egy 1848–49-es nemzetőrrel, egy reformkori párral piacra mehetnek, valamint szóba elegyedhetnek egy századfordulós társasággal is.
Többek között arra is fény derül, hogy milyen volt a főváros az egyesítés évében, vagy éppen kipróbálható egy közel 200 éves nyomdagép – sőt, a korabeli divat is terítékre kerül. Mindezekkel játékos formában, a látogatók bevonásával, kreatív, alkotói folyamatok keretében ismerkedhetnek meg.
A megújult kiállításon a gótikus szoborleletek is reflektorfénybe kerülnek: a Szoborhistóriák című, rendhagyó színházi előadáson életre kelnek a múzeum relikviái korabeli élőzenével, előadóművészettel, középkori vásári színjátékkal. A szobrokat Egyed Brigitta színész és bohóc szólítja meg, esetenként mély beszélgetésbe is elegyedik velük.
Nyitóképen jelenet a Szoborhistóriák című előadásból. Fotó forrása: Budapesti Történeti Múzeum
