Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: július 11-én Ózdon jártak, ahol az elmúlt években történt hatalmas fejlesztés végeredményeként a tervrajzok életre keltek, és átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Amellett, hogy jelentős oktatási, kulturális és turisztikai fejlesztésről van szó, a beruházásnak köszönhetően új munkahelyek is teremtődnek ? hívta fel rá a figyelmet. Az államtitkár a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) adatbázisának célját a digitalizált értékek gyűjtésében, rendszerezésében és a nyilvánosság számára közkinccsé tételében határozta meg. ?A digitális technikai forradalmat követően korunk fontos igénye, hogy a rendelkezésre álló értékeket átköltöztessük a fizikai térből a digitálisba? ? fejtette ki.
Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy 500 fő kulturális közfoglalkoztatott dolgozik a digitális tér építésén, amely több mint 350 ezer dokumentumot és több millió oldalt foglal magában, és most már csupán néhány kattintással elérhetők lesznek a jogtiszta tartalmak. Dr. Hoppál Péter az elmúlt tíz esztendőben végbemenő technikai változásokról szólva kiemelte: termékként kell tekinteni a kulturális tartalmakra, az adatbázis a lexikonunkká válhat.
A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázisának tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik ? így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, és így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.
Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója az enciklopédiaépítést az ökológiai lábnyom után ?kulturális lábnyomnak? nevezte. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. Az adatbázis folyamatosan gyarapszik, naponta akár 700?800 új digitalizált dokumentum kerül bele.
?A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal? ? ismertette Lovas Lajos.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond