Merj élni, meghalni bárkit tud

Frida Kahlót hatéves korában érte életének legelső nagy csapása: gyermekbénulás sújtotta. Bár jó képességű kislány volt és gyakran segített fotográfus apjának, társai mégis sokat csúfolták eldeformálódott lába miatt. Ennek ellenére magabiztos, érdeklődő fiatal nő vált belőle, aki gyakran hordott férfi ruhát, politizált és festett. Egy tragikus buszbalesetben 1925-ben súlyosan megsérült, a tragédia nyomait pedig élete végéig viselte testén és lelkén. Hozzáment a nála 21 évvel idősebb, híres murálfestőhöz, Diego Riverához, aki viharos kapcsolatuk alatt folyamatosan hűtlen volt hozzá. Bár tudta, hogy a balesetben szerzett sérülések miatt nem vállalhat gyermeket, nem hallgatott az orvosokra, így háromszor elvetélt. A gyermek utáni keserű vágy számos alkalommal visszaköszön Frida Kahlo képeiről. A festőnő igazán elismert csak az 1977-ben, Mexikóváros Szépművészeti Palotájában megrendezett nagyszabású kiállítása után lett, amely tárlat körbeutazta Amerikát.

A festőnő 1954 nyarán tüdőgyulladást kapott, mégis elment tüntetni az USA guatemalai beavatkozása ellen. Egy héttel később, 1954. július 12-e éjjelén halt meg. Bár az orvosok tüdőembóliát állapítottak meg, nem zárható ki, hogy öngyilkos lett. Gyógyszeres fiókjában ugyanis több üres fiolát találtak, és élete utolsó estéjén férjétől is elbúcsúzott. Naplóját így zárta: "Remélem, örömteli az elmúlás... és soha nem térek vissza... Frida."

Frida Kahlo festményei önéletrajzi ihletésűek, de a mexikói hagyományok és a prekolumbián kultúra erős hatással voltak rá. Többnyire önarcképeket festett, a rezzenéstelen arcot körülölelve könnyen értelmezhető szimbólumokkal, melyeket éppen aktuális érzései és életeseményei határoztak meg. "Úgy vélték, szürrealista vagyok, de nem vagyok az. Soha nem festettem (rém)álmokat. A saját valóságomat festettem meg" - mondta művészetéről. A festőnő életéből készült 2002-es filmben Salma Hayek, a 2017-es budapesti színpadi feldolgozásban pedig Gryllus Dorka és Gubik Petra játssza Frida Kahlót. A Kultúra.hu Gryllus Dorkát kérdezte a szereppel kapcsolatos érzéseiről.

"Merj élni, meghalni bárki tud." Egyetértesz Frida Kahlo szavaival?

Igen, ebben is egyetértek Fridával!

Ebben is? És még miben?

Frida Kahlo szerintem rendkívül szuverén és határozott egyéniség volt, nem igazán volt olyan gondolata, amellyel ne értettem volna egyet. Nem tagadom, hogy nagyon megkedveltem a felkészülés alatt.

Keményen készültél. Egy korábbi interjúban azt nyilatkoztad: "A darabban nagyon komoly énekes és tánctudásra is szükségem lesz, amelyhez részt veszek egy kis fizikai felkészítő tréningen, és egy énektanár is tervben van." Milyen volt a tréning?

A tréningre nem jártam olyan sokáig, mert a színdarab végső verziójába nem került sok tánc, de énektanárhoz végig jártam és nagyon élveztem. Rég énekeltem zenés darabban, ezért ez a felkérés nagy öröm volt számomra.

Hat éve nem vettél részt ilyen hosszú próbafolyamatban. Miért vállaltad, és milyen érzés volt visszatérni?

Nagyon élveztem! Duda Éva csapatában rendkívül profik a táncosok, öröm volt velük dolgozni. A téma adta magát, Éva koncepciója pedig nagyon különleges leírást ad Frida Kahlo életéről. Tetszett, hogy a produkcióban egyszerre van jelen a zene, a tánc, a képzőművészet és a szöveg.

Az életrajzából kiolvasható, hogy Frida inkább hallgatott a belső hangjára, mint a külvilág szavára. Ez rád is igaz?

Igen. Szerintem ez egy adottság, és én is olyan vagyok, hogy nehezen tudok jó pofát vágni valamihez, ami nekem nem tetszik. Sokszor előtör belőlem egy belső hang, és ha valamivel nem tudok azonosulni, akkor nem csinálom. Hiába tűnik valami sikeresnek, ha nem érzem, hogy boldog lennék a produkcióban, akkor egyszerűen nem vállalom. Éva koncepciója teljesen magával ragadott, így evidens volt, hogy igent mondok.

Szereplők: Gryllus Dorka/Gubik Petra, Szabó P. Szilveszter, Molnár Áron, Papadimitriu Athina, Kálid Artúr és a Duda Éva Társulat táncművészei.

Rendező-koreográfus: Duda Éva

Fotók: Csákvári Zsigmond

Felhasznált források:

Oláh Szabina: Frida Kahlo öngyógyító művészete LAM, 1. évfolyam, 2. szám, www.fridakahlo.com, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/nok_a_muveszetben/

Jámbor-Miniska Zsejke