(MTI) - A fesztiválok mozgósító ereje a felmérések szerint csaknem kétszerese az egyéb kulturális rendezvényeknek - hangsúlyozta a rendezvényen Harsányi László, az NKA bizottság elnöke.
Mint kiemelte, az elmúlt nyolc évben nagyságrendekkel nőtt a fesztiválok száma, és mellettük nagy népszerűségre tettek szert olyan rendezvények, amelyek nem tekinthetők hagyományos értelemben vett fesztiválnak. Utóbbiak közé tartozik például az Ünnepi könyvhét, a Múzeumok éjszakája vagy a Festészet napja. Mindezekre együttesen - a költségvetési helyzettől függően - 1 milliárd és 1,8 milliárd forint közötti összeget fordíthatott az NKA az elmúlt nyolc évben. Harsányi László hangsúlyozta: a pályázati pénz mindig kevesebb az igényeltnél, ami feszültségekhez vezetett; egy-egy zenei fesztivál úgy próbált többlettámogatáshoz jutni, hogy képzőművészeti bemutatót is tartva összművészeti fesztiválként határozta meg magát.
Az NKA bizottság elnöke fontos előrelépésnek nevezte, hogy 2009-re kiteljesedett a fesztiválregisztrációs rendszer. Kétszáztizenkét regisztrált fesztiválból 72 kapott minősítést, ami segített választ adni arra a kérdésre, mi is tekinthető valójában fesztiválnak.
Harsányi László a távlati gondolkodás és finanszírozás jó, bár ritka példájaként említette a Felemelő század című kétéves eseménysorozatot, amelyet az NKA kezdeményezett. Ez számos területen (múzeum, zene, színház), több évfordulóhoz kapcsolódva, de önálló és teljes programsorként jut el az emberekhez.
Mint a keddi beszélgetésen elhangzott, az NKA-tól független kérdés, hogy a források jelentős hányada állami vagy állami jellegű (24 százalék önkormányzati, 13 NKA, 12 egyéb állami), míg a költségeknek csupán 10 százalékát adják a különböző cégek. A bizottsági elnök szerint világosan tisztázni kell, hogy vajon a kultúrára fordított támogatás általános csökkenése mellett lehetséges-e növelni a fesztiválok szponzori bevételeit. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a fesztiválok átlagosan költségeik egyharmadát tudják "megtermelni". Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke ellenben azt állította, hogy 53 százalék a saját bevétel aránya, ami megfelel az európai átlagnak.
Zimányi Zsófia
Horányi László, az Esztergomi Várszínház vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati források szűkültek, az 2009-es államháztartási rendelet módosítása miatt az NKA-támogatást csak két részletben és utólag kaphatják meg, és ez - jegyezte meg - ellehetetleníti a kisebb költségvetésű fesztiválokat. Zimányi Zsófia, a Magyar Művészeti Fesztiválok elnöke is úgy vélte, a kisebb rendezvényeknek - mint például a Budapesti Őszi Fesztivál - fontos, hogy öt-hat hónappal előbb tudják, mennyi pénzre számíthatnak.
Sülyi Péter, az MFSZ elnökségi tagja kifogásolta, hogy a kulturális politika nem pozicionálta a közéletben a fesztiválokat. Harsányi László erre úgy reagált, hogy más európai államok council rendszerű pályáztatóit megismerve azt tapasztalta, hogy több évre felrajzolt kulturális stratégia alapján az úgynevezett "súlyos" fesztiválokra fordítják a pénzek nagyobb hányadát. Az előre finanszírozás igénye kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az NKA minden törekvését a költségvetési politika az utófinanszírozás felé szorította, ezért "folyamatos harcban" állnak.
Mint a keddi beszélgetésen elhangzott, a Magyar Fesztivál Szövetség június 17. és 19. között háromnapos fővárosi bemutatkozásra hívja az Orczy-kertbe a vidéki fesztiválokat.
A Számadás a kultúráról beszélgetéssorozat következő rendezvényei a múzeumi, a könyv- és az előadó-művészeti szakma helyzetével foglalkoznak majd.
