Csóka Judit klinikai szakpszichológus-meseterapeuta negyedik meseválogatásában talán a lehető legnehezebb témát boncolgatja. A Mesék a szabadulásról történetei arról szólnak, hogy miként válunk valami foglyává, hogyan képes megmérgezni életünket egy külső hatás vagy a saját gondolkodásunk. Ezek a mesék e csapdahelyzetekre irányítják a figyelmet, miközben megoldást is kínálnak.

A szabadság és a fogság örök témák: az embereket folyamatosan foglalkoztatja a saját szabadságuk, és hogy minek a fogságában élik a mindennapjaikat. Csóka Judit elmondta: sok olyan betege van, akik a pánikbetegsége, az előítéletei vagy épp a kapcsolatai fogságában élnek. Hangsúlyozta: a terápiás munkában és a hétköznapi életben is fontos szerepük van a meséknek, mert ezek ráébreszthetik az adott alanyt a saját helyzetére és megmutatják az utat, hogy miként tud felszabadulni a láncai terhei alól.

A kötet borítóját Rofusz Kinga műve díszíti

A meseterapeuta bevallotta: az ő életében is folyamatosan vannak olyan helyzetek, amelyek gúzsba kötik, de megtanulta ezeket felismerni és képes túllendülni rajtuk. Amikor ráismer ezekre a helyzetekre, akkor nehéz kilépni, ez gyásszal és munkával jár. Később azonban felszabadító érzés lesz, hogy le mert zárni egy olyan dolgot, ami fogva tartotta.

Csóka Judittal a Corvina Kiadó főszerkesztője, Király Levente beszélgetett
Forrás: Facebook/Líra Könyv

A mostani kötet meséit is, ahogy azt már az előzőeknél megszokhattuk, egy előszó vezeti be. Ez értelmezési keretet ad, segít eligazodni abban, hogy mire és miként lehet használni ezeket a meséket. A Mesék a szabadulásról történeteinek Rabindranath Tagore A rab verse szolgál mottóul, amelynek tanulsága, hogy a legtöbb börtönt saját magunknak készítjük. Csóka szerint a legnagyobb dolog, ha felismerjük, hogy

mi vagyunk azok, akik a szörnyű láncot önmagukra raktuk. 

A meseterapeuta úgy látja, mindig emberfüggő, hogy a rabságot külső hatásként vagy belső fogságként éljük-e meg. Példaként említette a koncentrációs tábor lakóit, akik sokszor meséltek arról, hogy habár fizikailag fogságban voltak, mégis hatalmas belső szabadságot éltek át a táborban. Csóka szerint, ha az ember lélekben szabad tud maradni, akkor teljesen mindegy, hogy a külső környezet milyen. 

Csóka Judit korábbi mesegyűjteményeihez szintén Rofusz Kinga festette a borítót

De hogyan tud segíteni egy mese a fogság leküzdésében? Csóka hangsúlyozta: a mesék nagyon érdekesen működnek, mások, ha olvassuk, és mások, ha hallgatjuk őket. Ha valaki elmondja nekünk a meséket, akkor azok életre kelnek, és miközben hallgatjuk őket, bennük magunkra vagy bizonyos élethelyzetekre ismerhetünk. Még jobb, ha ez közösségben történik: a közös beszélgetés, a résztvevők megjegyzései tovább vihetik az egyén gondolatait, segíthetik őt. A közösségben az egyénnek olyan felismerései lehetnek, amelyekre magától nem biztos, hogy rájönne.

Sőt: a történetek megadják a kivezető utat is. A mese mindig megmutatja az adott helyzet megoldását is, még akkor is, ha azt egy kép formájában teszi, amit meg kell fejteni. A meséknek ma különösen fontos szerepük van. Az embereknek a rohanó világban nincs idejük saját magukra, elfojtják az érzéseiket, nem dolgozzák fel a nehézségeiket, ez pedig hosszú távon szorongásokhoz vezethet. A mese azonban kibeszélhetővé teszi a gondjainkat, olyan meditatív állapotot hoz létre, amelyben fel tudjuk dolgozni a traumáinkat.

Csóka Judit meseterapeuta, szakpszichológus
Fotó: Harza Tamás

A Mesék a szabadulásról kötet történetei különféle ciklusokba rendezve egyre mélyebbre ásnak. Az első egység, a Szabadulás a sötétségtől még olyan meséket szed egybe, amelyekben valamilyen kozmikus erő tartja fogságban a hőst. Csóka szerint a sötétség szimbólum, azt jelöli, hogy sokszor nem látunk rá a saját helyzetünkre, vakok vagyunk a létezésünkre. Ezt példázza a Mese a Napról című történet is, amelyben egy közösség, akit hetven fekete testvér tart fogva, ráébred, hogy másképpen is lehet élni. A főhős útra kel és nagy harcok árán megszerzi a napot. 

A következő ciklus meséiben sárkányoktól, boszorkányoktól, ördögöktől és más természetfeletti lényektől kell megszabadulni. Csóka rámutat: ezekkel a lényekkel nincs baj, de óvatosan kell velük bánni, mert hajlamosak arra, hogy leigázzanak. A rák herceg mesében egy lány a rák páncéljában fogva tartott fiút szabadítja ki. Bebújik mellé és megkérdezi a fiút, hogy miként tudná őt megmenteni. A meseterapeuta szerint ez a momentum rávilágít arra, hogy az emberek tudat alatt ismerik a saját szabadulásuk kulcsát.

Forrás: YouTube

A Szabadulás a bezártságból meséi olyanok, amelyekben emberek zárják be a társaikat. De itt szerepel a lompos medve története is. Ez arról szól, hogy hajlamosak vagyunk újra és újra belesétálni ugyanazokba a csapdákba. A

következő ciklusba Csóka olyan meséket gyűjtött össze, amelyek az átkok és varázslatok alól szabadítanak fel. Történhetnek velünk olyan tragédiák, amelyek kővé megdermesztenek, amiből nem tudunk kilépni. Ezek a mesék az ilyen helyzetekre valók.

A Szabadulás az ember hatalmából egyik meséje, a Lotilko szárnyai arról szól, hogy a másik ember irigysége és a féltékenysége megakadályozza, hogy szárnyaljunk. Tenni viszont nekünk kell azért, hogy ne engedjük, hogy mások negatív érzései gúzsba kössenek minket. 

Az utolsó ciklus a Szabadulás a saját csapdánkból, amelynek egyik meséje ráébreszt arra, hogy sokszor annyira félünk a haláltól, hogy élni is elfelejtünk, míg egy másik pedig azt tanítja, hogy ha képesek vagyunk megszabadulni a saját negatív érzéseinktől, akkor a kapcsolataink is javulhatnak. 

Az utolsó mese tanulsága pedig talán az egyik legfontosabb. A meséket tovább kell adni, mert akkor válnak élővé és akkor éltetik a mesemondót is. A mese közösséggé kovácsol minket. Nemcsak abban segít, hogy egyénként szárnyaljak, hanem, hogy megtanuljak érzékenyen és elfogadóan viszonyulni másokhoz is.

A könyvbemutató a Líra Könyv Facebook oldalán online zajlott.

Nyitókép: Joshua Abner/Pexels