Csaba Péter karmesterhez nagyon közel állnak Brahms művei, köztük a Magyar táncok, különösen a kevésbé ismert darabok. Manapság legtöbbször az I., az V. és a VI. Magyar táncot játsszák a koncerttermekben, a MÁV Szimfonikus Zenekar február 22-i és 23-i kaposvári és budapesti hangversenyein azonban megismerkedhet a közönség a kevésbé ismert No. 17–21-es darabokkal is.

Abouzahra Amira. Fotó: Andrel Grilc
Abouzahra Amira. Fotó: Andrel Grilc

Brahmsot Reményi Ede hegedűművész ismertette meg a kor magyar zenéjével, bár, mint Lakatos István Magyaros elemek Brahms zenéjében című, 1935-ben Kolozsvárott megjelent tanulmányában írja, már gyermekkorában, a hamburgi matrózkocsmákban is igen népszerű volt a magyar eredetű zene. Brahms huszonegy magyar táncot komponált, eredetileg zongorára, négy kézre, az első tízet 1869-ben, a következőket 1880-ban. Lakatos István említett tanulmányában a következőket írja: „Mik ezek a magyar táncok tulajdonképpen? Cigányzenekaroktól játszott népdalok és műdalok, melyeket igen szerencsésen és magyarosan tudott hangszerelni. Bizonyos, hogy egyik-másik melódiát ő költötte, vagy hallotta és a feljegyzett dallamokat ügyesen átalakította.”

Az est folytatásában Henryk Wieniawski I. Hegedűversenye csendül fel. Wieniawski híres hegedűművész volt, és kitűnő művekkel gazdagította a hegedű és a vonós kamarazene irodalmát. Első hegedűversenyét 1853-ban, 18 évesen komponálta, amelyet Lipcsében mutattak be. A három tételes mű zenéje tökéletesen beleillik korának stílusába; leginkább talán Mendelssohn hatása érződik rajta, de jól felismerhető szerzőjének szláv zenei anyanyelve is.  A darab szólistája Abouzahra Amira, aki 2005-ben született magyar-egyiptomi családban, szülei neves zongoraművészek. Négyéves korában kezdett hegedülni, ötévesen már nyilvánosan szerepelt. 2017-ben a Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutató versenyén korosztálya első díját nyerte. Fellépett hazájában, Németországban, Európa több nagyvárosában, továbbá Ománban és természetesen számos alkalommal Magyarországon, többek között a MÁV Szimfonikusokkal is.

Csaba Péter karmester jelenlegi hazája Franciaország, így műsoraiban előszeretettel mutatja meg a francia zene kincseit is. Az est második részében Maurice Ravel két műve hangzik el. Elsőként a Lúdanyó meséi című táncjátéka, amit négykezes zongoradarab formájában komponált 1908-ban, eredetileg egy baráti család két gyermeke számára. Minden nép mesekincsében szerepel egy jellegzetes, visszatérő mesemondó figura, a franciáknál ilyen az öreg lúdanyó. Vele mondatja el Ravel az ismert, sok változatban létező régi meséket, amelyeket Perrault, d’Aulnoy grófnő és Beaumont a 17. és 18. században leírtak. Ravel egészen kis zenekart használ e művében, néhány fúvóssal és ütőssel. A zene mindvégig áttetsző, pasztellszínű, de a hangszínek végtelen és gyönyörű színskáláját alkalmazza.

Csaba Péter-MÁV Szimfonikus Zenekar-@Steirer Máté .jpg
Csaba Péter és a MÁV Szimfonikus Zenekar. Fotó: Steirer Máté

A műsor zárószámaként Ravel La Valse (A keringő) című darabja hangzik el.  Az a tánc, amely ifj. Johann Strauss fénykorában meghódította és megszédítette a világot. Valósággal mágikus erőt tulajdonítottak neki, komolyan hitték, hogy hipnotikus hatása van. Ravel ezt a jelenséget igyekezett megragadni. Az általa újrateremtett keringő természetesen nem egy újabb, posztumusz Strauss-valcer, nagyon is saját témái, harmóniái és főleg saját zenekari hangszerelése szólal meg e műben, de a ritmus és a tánc önkívületig való fokozásával hódol a valcer szellemisége előtt. A La Valse bemutatója 1919-ben volt, hatalmas sikerrel. Érdekesség, hogy a megrendelő, a párizsi Orosz Balett vezetőjének, Gyagilevnek nem tetszett, és a bemutató után megszűnt a kapcsolata a zeneszerzővel. 

Részletek a koncertekről itt.