Mesélő kastélyok

Kultpol

Mértéktartó becslések szerint a hazai kastélyvagyon húsz százaléka, egynegyede pusztult el a második világháború lőporfüstjében. Senki nem vette számba azonban, hány úri lak semmisült meg az államszocializmus éveiben, és hány nemesi rezidenciát tettek felismerhetetlenné modern kapitalizmusunk acélkalapácsai.
Összeszorul a szívünk, ha hosszabb kirándulásra indulunk Magyarország belsejében. Ásító ablakok, gazzal benőtt téglahantok, bedőlt kerítések jelzik helyét a régi kastélyoknak. A helyet, ahol történelmünket irányították sok-sok évszázadon át, úri szalonokat, ahol titkos történetek szirmai nyílnak felénk.
Elvesztettük a kapcsolatot a hajdani kastélylakókkal. Kár a veszteségért. A szivarfüstös kártyaszobákban, a tükörfényes dísztermek mélyén ugyanis nem pusztán a korabeli település mindennapjait irányították, kulturális életünk színe java is a társas élet számára épített kastélyokban adott egymásnak találkát. Haydn legszebb műveit az Esterházy hercegek szolgálatában komponálta, a félkezű zongorista Zichy gróf kerti lakot hozatott rendbe, csakhogy Liszt Ferenc a legteljesebb kényelemben pihenhessen, Beethoven képtelen volt betelni a Brunszvik csitrik látványával Martonvásáron, amint csontfehér ujjaik tavaszias szonátákat szólaltatnak meg a zongorán.
A nagy művek mellett ezernyi szálkás emlékiratot, féltő gonddal őrzött naplót hagytak ránk a magántörténelem kastélyszobákban körmölő titkos krónikásai. Hölgyek, szerelmes kisasszonyok, és végső összegzésre készülő államférfiak. Felbecsülhetetlen, kiaknázatlan kincse ez a művelődésnek. Itt a történelemkönyvek lapjairól ismert kikezdhetetlen nagyságok keze váratlanul megremeg egy kisasszony társaságában a szalonban, a herceg homloka gyöngyözik egy kínos találkozás hatására. Apró titkok, elharapott félmondatok kerekítik ki a régi történetet.
A naplók imbolygó lámpásként világítanak be a múltba. Gyönyörködjünk sápadt fényükben.
/A jövő héten bemutatandó új kötet fülszövege/

Bár úton-útfélen hallani, hogy Dunát lehet rekeszteni a kastélyos-könyvekkel, új kiadású, átfogó kastélytörténeti összefoglalás az elmúlt öt évben nem jelent meg, a régiek között is legtöbb átdolgozás. A korábban kapható kötetek ráadásul főként kastélyalbumok, a csekélyke építéstörténeti szöveg pedig a fényképek kiegészítője, legtöbbször egyáltalán nem élvezetes olvasmány, pusztán néhány szikár ? gyakran helytelen, vagy meghaladott ? adat, nézet közlésére szorítkozik.
A Mesélő kastélyok című összeállítás a szép fotók közzé tétele mellett élvezetes olvasmány szeretne lenni, könyv, amelyből feltárul a hajdani kastélylakók, kastélyok élete. Másban is különbözik a nagyobb összefoglalásoktól: az építéstörténet mellett elsősorban életmódtörténettel foglalkozik.
A szövegek alapja a kastélyokban játszódó néhány generáción átívelő mikrotörténelem, amely ismerve a korabeli főnemesség, nemesség társadalomban elfoglalt helyzetét alapjaiban befolyásolta hazánk történelmét, és a környék életét, ahol hajdani főúri rezidencia elhelyezkedett.
E magántörténelem krónikásai az emlék és naplóírók, hajdani nemes kisasszonyok, politikától visszavonult megcsömörlött vagy hajdani tetteikre nagyon is büszke államférfiak. Felmérhetetlen, kiaknázatlan kincs lakozik az emlékiratokban. Segítségükkel egy-egy kastély története bizonyos időszakokban napra pontosan felidézhető, bár gyakran megesik, hogy egy nevezetesebb esemény leírása, császárlátogatás, vadászatok, bálok egészen más értelmezést nyernek a különféle naplóírók tollán.
Célom a hajdani híresebb alakok, vagy egyáltalán nem híres, de legalább annyira érdekes kastélylakók, furcsa különcök, pártában maradt nemes kisasszonyok, országrésznyi javadalmakkal szédelgő hóhányók feltámasztása volt azzal az előzetes véleménnyel, hogy sorsuk fontos tanulságokkal szolgálhat számunkra.
A kastélylakók élete nagyon különleges: hisz a megélhetésre néhány ezer hold jövedelmével nem kellett akkora gondot fordítaniuk, több idejük jutott viszont magukra, vágyaikra, megvalósulatlan ambícióikra, a társasági életre, amely szokatlan élénkséggel tárja fel számunkra az emberi törekvéseket.
A régvolt ? de nagyon is ismerős ? történeteket saját fényképeimmel, és temérdek rendkívül értékes archív képpel illusztráltam, amelyeket hosszú évek munkájával készítettem el és gyűjtöttem.

Podhorányi Zsolt