Az orosz polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Népköztársaság hadseregébe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. 1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett el egy-egy prózadarabot publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Gudok több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az orosz írószövetségbe.
Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. 1928-ban beutazták a Kaukázust, Tiflisz, Batum, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. Első ötletei A Mester és Margarita kapcsán ekkortájt születtek meg az írónak, aki 1932-ben harmadszorra is megnősült, feleségül véve az 1929-ben megismert Jelena Szergejevna Silovszkaját.
1930 után Bulgakov művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai (többek között a Menekülés, Bíbor sziget, A Turbin család napjai) eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott az író e számára hálátlan helyzetről és nehéz anyagi helyzetéről. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát mint rendező-asszisztens a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban. Sztálin maga hívta fel Bulgakovot és ígért neki segítséget, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban tevékenykedett mint rendezőasszisztens. 1932-ben közreműködött Gogol Holt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott.
1939-ben megírta a ?????? szövegkönyvét és egy Sztálinról szóló darabon (Batum) is dolgozott. Bulgakov műveit reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra és nem is mutathatta be őket. Egészségi állapota rohamosan romlott. Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Bulgakov lediktálta feleségének A Mester és Margarita utolsó változatát. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg. Egy nappal később a szovjet írószövetség épületében megemlékezést tartottak, amely előtt Szergej Merkurov szobrász mintát vett a halotti maszkról.
A Mester és Margarita nemcsak a 20. századi orosz, hanem egyben az egyetemes irodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus (romantika, realizmus, groteszk) keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot. A cselekmény alapvetően három, összevissza bogozódó szálon fut; az első a Moszkvába érkezett, magát általában fekete mágusnak nevező Woland professzor ? aki nem más, mint maga a Sátán ? és kíséretének cselekedeteiről szól; a második a Pilátus?Jézus történetének egyéni értelmezésű feldolgozása, önálló betétregénynek is tekinthető; míg a harmadik szál egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró rejtélyes író, a Mester, és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el. A cselekmény is ennek megfelelően három szinten zajlik: a betétregény, a moszkvai valóság és a fekete-mágia időn és halálon túli valóságában.
A 3469 Bulgakov aszteroida az íróról kapta nevét.
Forrás: wiki
