Az ásatás vezető régésze, a japán Saburo Sugiyama véleménye szerint, a Hold Piramisának nevezett építmény alagsorában talált emberi és állati maradványok arról tanúskodnak, hogy a sírkamra véres halotti szertartás helyszíneként szolgált, amelyet később betemettek.
 |
A Mexikóvárostól 25 mérföldre északra fekvő település nevét az aztékok adták, akik úgy vélték, hogy isteneik ezen a helyen születtek, ezért nevezték el a várost Teotihuacannak, azaz az istenek városának, ahol körülbelül 700 évvel a névadók megjelenése előtt már virágzó kultúra létezett.
A tetemek mellett hajítófegyverek maradványait, nyíl és lándzsahegyeket is találtak. Sugiyama szerint a fegyverek, a lefejezett holttestek és állatáldozatok a helyi politikai hatalom megerősödését és kiterjesztését szimbolizálták.
A leletek ellentmondanak annak a korábban kialakított nézetnek, miszerint az aztékok előtti kultúrák viszonylag békés, teokratikus irányítású társadalmak lettek volna. A régészek korábban hasonló sírhelyre bukkantak, a Hold Piramisában talált sírbolt már a második a sorban.
A piramis más érdekes megfejtenivalót is tartogat az archeológusok számára. A mauzóleumban egy olyan mozaikra bukkantak, amelynek középpontjában egy késekkel körülvett maja indián áll. A majára szegeződő szúróeszközök némelyikén a politikai hatalom jelképét kifejező tollas kígyó látható. Ez a művészien megalkotott, politikai, hatalmi utalást tartalmazó tárgyi lelet teljesen egyedülálló Közép-Amerikában.
