?Egy film végső változata szinte mindig alkotói viták és kompromisszumok eredményeként áll elő. A filmalkotás a laboratóriumi munkák, illetve a kópia forgalmazásra történő átadása előtt számtalanszor módosulhat.? A final cut, vagyis ?utolsó vágás joga arra utal, hogy ki felel a film végső verziójának kialakításáért, ki rendelkezik az utolsó érdemi beavatkozás jogával. Ezt a jogot a nagyipari, főként az amerikai tömegfilmgyártásban majdnem mindig a finanszírozókat képviselő producer tartja fenn magának, a szerzői filmek esetében inkább a rendező. Mivel a professzionális film többnyire rendkívül drága, és sokak közreműködésével készülő piaci termék, a végső vágás jogának problémája egyúttal arra is rámutat, hogy kié a film, tehát kinek a szerepét ismeri el a megrendelő, a szakma és a közönség leginkább a mű létrejöttében.?
A ?final cut? verziót sok esetben levetítik egy speciális kontrollcsoportnak, melynek reakcióit szakemberek véleményezik: az eredmények, visszajelzések alapján akár újra is vághatják a filmet. ?Egy-egy kiugróan sikeres film esetén a rendező lehetőséget kap rá, hogy az általa elképzelt verziót is a közönség elé bocsássa. A rendezői változat (director?s cut) általában az eredetiből kivágott jeleneteket is tartalmazza, de előfordul az is, hogy rövidebb az eredetinél.? Ilyen a Szárnyas fejvadász, melyből a rendező, Ridley Scott kivágta a főhős narrációját és a happy endet. Lars von Trier A nimfomániás című kétrészes, maratoni hosszúságú filmje esetén igencsak hangos botrány lett az utolsó vágás kérdéséből, hiszen a dán rendező életében először kénytelen volt átengedni a gyeplőt a producereknek és hagyni, hogy övék legyen a végső vágás joga. Ennek eredményeképp nem is akarta engedni, hogy a moziba kerülő, erősen cenzúrázott verziót a nevével fémjelezzék. A közönséghez szerencsére eljutott a rendezői változat is, mely valóban többet mutat, mint a producerek által eladhatónak ítélt, kurtább változat.
Az utolsó vágás tehát valóban meghatározza, kié az elkészült mű, ki az, aki meghozta a végső döntést azzal kapcsolatosan, mit láthat a közönség, és mit nem. A vágás, különösen az utolsó vágás jelentőségét a néző csak akkor érti meg, ha megtekint egy a piaci szempontokat szem előtt tartó módon vágott filmet, majd annak rendezői változatát.
Filmalkotás vágással ? avagy Pálfi György Final Cut-ja
Pálfi György, a Hukkle, a Taxidermia és a Szabadesés rendezője 2012-ben készítette el Final Cut ? Hölgyeim és Uraim című filmjét, melyre a különleges nem elég találó kifejezés. A rendező ugyanis élt a final cut adta lehetőségekkel és úgy vágta össze a nagy klasszikusok különböző jeleneteit, hogy végül új egészet, egy új filmet hozott létre. Pálfi nagyszerű ötletének hála egyazon filmben tűnik fel Liza Minelli, Greta Garbo, Sophia Loren, Marilyn Monroe, Elisabeth Taylor, valamint Marlon Brando, Jávor Pál, Sean Connery, John Travolta és Mel Gibson. És a sort még nagyon sokáig folytathatnánk.
De vajon milyen történetet mond el egy mozgókép, mely körülbelül 500 másikból készült? Nos, Pálfi György neves külföldi és magyar rendezők filmeposzaiból vett jelenetek egymásbafűzésével meséli el az örök szerelem történetét, vagyis azt, amikor a Nő találkozik a Férfival, majd pedig egymásba szeretnek és boldogan élnek, míg meg nem halnak. És hogy mire képes a vágás? Ahogy Pálfi filmje is bizonyítja: szinte bármire.
Készítette: Tóth Eszter
Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára
Fotó: pixabay.com
