Müller Péter Sziámiról már sok izgalmas infót olvashattak a zenerajongók: egy korábbi interjúnkban mesélt zenei ars poeticájáról, a dalírás rejtelmeiről, a járványhelyzet megéléséről. Éppen ezért úgy döntöttünk, ezúttal új vizekre evezünk: a jövőbeni tervek mellett most kedvenc alkotásairól, a szépség fogalmáról és utazási rutinjáról is kérdeztük.

Szeretsz játszani? Ha igen, mit játszottál utoljára?

Igen. Játszó ember vagyok. Ez jelent egyrészt szerepjátékot − színész vagyok a Baltazár Színházban, immár második évtizede −; másrészt társasjátékot − a családdal rendszeresen társasozunk, amikor jut idő laza agytornára sok röhögéssel és civódással egybekötve −; harmadrészt pedig jelenti a versírás meg a dalírás nevű pasziánszot, amit szenvedélyesen szeretek. Utóbbinak van társas változata is − na, azt szeretem a legjobban. Dalírást játszani a megfelelő társakkal, tök komolyba’. Örülni minden jó szónak, minden jó hangnak.

Van olyan hobbid, amit senki sem gondolna rólad?

Nem tudom, ki mit gondol rólam. Ha hobbi alatt a szabadidő hasznos eltöltését értjük − akkor az egész életem hobbi. Az időm mindig szabad volt, és az is maradt. 

Mi kell ahhoz, hogy otthonosan érezd magát valahol? 

Jó emberekkel, zavaró tényezők nélkül bárhol, bármikor. A közhelymentesség, a középszer fenyegetésének sikeres elkerülése − mindez hivalkodásmentesen, csendes, nagy ritkán akár harsány örömben, kb. ennyi kell hozzá.

Amikor úgy vagyunk, ahogy lenni kell.

Ha néhány napra külföldre mész, jellemzően mit iktatsz be a programodba?

Régen mindent. Komolyan: mindent, ami jött. Általában valakihez vagy valamilyen munka miatt utaztam. Ha valakihez, akkor megkérdeztem, hogy szerinte, az őslakos szerint mit érdemes ott náluk csinálni. Turista- vagy inkább már idegenvezetőszerűen csak akkor viselkedtem, amikor már a gyerekekkel utaztunk olyan helyekre, amiket már vagy ismertem korábbról, vagy ha mégse − kevés ilyen fehér foltot hagytam már csak addigra a világtérképemen −, akkor Nóri, a feleségem kitalálta, hogy hova menjünk, és az mindig jól működött. Mostanában viszont egyre kevesebbet tekergünk − nagyon szeretünk egész nyáron a Balatonon időzni nyugiban. A fiaimat, Mátét és Petit a tizennyolcadik születésnapjukon sorra elvittem − Brúnót majd csak most fogom, remélhetőleg − Amszterdamba, ahol sok évet töltöttem, és minden zugát ismerem. Pár napot kettesben voltunk ott, aztán utánunk jött a család is.

Ha bármilyen természetfeletti képességet elsajátíthatnál, mit választanál?

A gyógyítás, nyugtatás mesteri képességét. Talán kis gondolatolvasást. Valamennyi ezekből talán meg is van bennem. De a nem teljes tudással legfeljebb csak vészhelyzetben jogos próbálkozni. Nem misztifikálom túl a dolgokat − annyiszor találkoztam személyesen a Gondviseléssel és a Természetfelettivel, hogy semmilyen kétely nem maradt bennem a létezésükkel kapcsolatban. De most a Földön élek. Bérczesi Róberttel készülő első közös lemezünk általa adott, roppant találó címe is ez lett: Most Csak Ember

Ki az az irodalmi karakter, akivel leginkább tudsz azonosulni?

Pinocchio, Uncas, az utolsó mohikán, Harry Potter, Neo (bár ő filmhős), Goethe Bűvészinasa, Hank Chinaski…? Igazából az összes karakterrel azonosulok, amikor egy könyvet olvasok. Ha nem esik jól, leteszem a könyvet, abbahagyom.

Ha filmet készítenének az életedből, kire bíznád a főszerepet?

Hosszú életem van, csecsemőkorútól a fiún és a férfin át az idősig kellene színészeket keresni. Durva szereplőválogatás lenne. Leginkább akkor talán magamra? Eddig el tudtam játszani.

Van olyan műalkotás, ami megváltoztatta az életed?

Erre sincs jobb válaszom, mint az, hogy az összes. Vannak, amik csak nagyon kicsit, de például Cohen, a Beatles, a Stones, Simon és Garfunkel számai nagyon. A Joy Division és Seress Rezső dalai. József Attila összes. Mikszáth összes. Rimbaud összes. Dickens. Thomas Mann, Dosztojevszkij… A Biblia − akkor, amikor a Mária Evangéliumát megírtuk. Shakespeare − amikor rendeztem. Utoljára Zoltán Gábor Orgia című tényregénye.

Mit jelent számodra a szépség fogalma? Mitől szép valami?

Az igazi szépség mindig egyszeri előfordulás, ami mégis ismerős érzetet kelt. Az igazán szép dolgoktól, helyektől, műalkotásoktól, emberektől − szép magyar szóval − mindenki mindig elérzékenyül, mert valahonnan ismerősnek éli meg. Ami elérzékenyít úgy, hogy nem közhelyes, az az igazán szép.

Ha találkoznál egy idegennel a vonaton, aki semmit sem tud a magyar kultúráról, mi lenne az a néhány műalkotás, amiről beszélnél neki? Mit mutatnál meg neki?

A Szomorú vasárnapot (de csak a zenéjét). A klasszikus magyar filmek közül a Körhinta, a Hyppolit, Makk Károlytól az Egy erkölcsös éjszaka, Egressy Zoltán Portugáljának szegedi előadása. Kadosa Kis József kiállítása műcsarnokbeli anyaga. Szkok Iván korai alapművei. És − természetes önzéssel − a saját verseim, dalaim némelyikét. Angolul a csodálatos George Szirtes, franciául Marc Delouze fordításában.

Milyen témák, filozófiai kérdések foglalkoztatnak mostanában leginkább?

A filozófia témái egy egyén számára nagyon hamar kimerülnek − ha nem filozófus az illető. A barátság, az érdekmentes, nem a szexualitásra és nem is a vér szerinti kötelékre épülő kapcsolat kérdése mindig újra és újra felmerült az életemben, állandóan foglalkoztat. Hat gyerekem van (és három unokám), szüleim, testvérem − és nagy szerencsémre a feleségemmel együtt mind a barátaim is egyben, ők ezért folyamatosan „foglalkoztatnak”.  Nem szeretek túl elvont lenni − képekben, flash-ekben, érzelmekben, emberi folyamatokban, alkotó barátságokban létezem. Woody Allent egyszer megkérdezték, hogy hogyan szeretne élni az utókor emlékezetében. Amire azt felelete: „Én nem az utókor emlékezetében szeretnék élni, hanem a nappalimban.”

Min dolgozol jelenleg, mi tölti ki most a mindennapjaidat?

Kedvenc társasjátékom, az elején említett társas dalírás került mostanában hangsúlyosan előtérbe az életemben. Alig több mint egy hónap, és lezárul a Napidal Sziámival nevű YouTube-csatornámon tavaly áprilisban indított, 365+1 napos társszerző játékom első szakasza. Azóta minden nap kitettem egy dalötletet, mostanáig közel háromszáz műkedvelő és hivatásos zeneszerző választott közülük egyet vagy többet, ezeket együtt fejlesztjük. Sok nagyon jó dolog született, vannak közöttük szép számmal lemezérettek is. Hamarosan megkezdődnek Schwenk András felvételei, aki minden nap elkészítette a demóját az épp feldobott dalötlethez, szöveghez.

Egészen kivételes hozama lett a Bérczesi Róberttel a játék kapcsán is tetőző húszéves barátságunknak: Robi először egy dalt választott ki, ami nagyon jól sikerült, aztán nagy kedvet kaptunk a közös munkához, és további több mint harminc, nagyon szerethető és izgalmas, egy szál gitáros demó született az üléseink során. Három lemeztervünk körvonalazódott, az elsőnek a dalait most fejezzük be a stúdióban Somogyvári Dani producerrel. Az lesz a címe, hogy Most Csak Ember, 12 dal került rá. Túl ezeken, épp ma készült el egy kihagyhatatlanul fontos önálló számunk keverése és masteringje: a Lesz Még Itt Fesztivál című dalt Robival jegyezzük. A felvételbe bekapcsolódott és velünk énekel a Bagossy Brothers két magas fényű tagja, Bíró Barbara és Bagossy Laci, valamint Baka Rebeka és Thuróczy Szabolcs színészbarátunk (akinek közben szintén íródik a Napidalokra épülő lemeze).

Robival nevet is adtunk a formációnknak. Mi leszünk az Én meg a Péter. Koncerten a Hiperkarma zenekarral adjuk majd elő a műsort. A lemez megjelenése szeptember 12., Robi szülinapja, a bemutató koncertet, ha a sors engedi, december 3-án tartjuk az A38 hajón.

Közben elkészült az AndFriendsszel a Tézisek a kultúráról című dalunk videóklipje, zeneszerzője Winterverber Csaba. A klipet − ahogyan a Lesz Még Itt Fesztivál videóját is − E (Palkovics Edina) varázsolta. Kirschner Péter már keveri a következő AndFriends-dalt, az általa írt, Elme-hecc címűt is, érik a zenekari EP.

Közben írok dalokat előadóknak és színházaknak, megszerkesztettem édesapám új könyvét, reggelente feleségemmel forgatunk a Napidalhoz, és készülök az A38-on április 6-án, a Napidal játék folytatásaként induló műsorsorozatom, a Dalműhely Sziámival első részére. (Vendégek: Takáts Eszter, Polgár Péter és Bérczesi Róbert.) Ekkorra időzítettük a Lesz Még Itt Fesztivál klipbemutatóját, amelyben 12 fontos fesztivál legjobb pillanatait is felidézzük dacos életjelként. Április 9-én pedig Robi új Dalszövegkönyvét mutatom be a Magvető Caféban. Persze ez is online lesz, mint mostanában minden.