A peplum latin kifejezés, mely valóban rövid, szoknyaszerű férfiruhát jelöl. Ám nemcsak egy sajátos ruhadarab megnevezésére alkalmas, hiszen egy filmművészeti fogalmat is jelöl, méghozzá az ókorban, valamint a mitikus régmúltban játszódó, többnyire csodás elemekkel feldúsított kalandfilmet. Hősei olyan történelmi vagy mitológiai alakok, mint Herkules, Góliát, Sámson, Atlasz vagy Spartacus. ?A műfaj virágkora 1957 és 1963 közé esik, amikor a római Cinecitta műtermeiben több mint 150 ókori kalandfilm készült, de a gyökerek a némafilm-korszakig nyúlnak vissza: D. W. Grifith-t például az 1914-es Cabiria, Giovanni Pastrone monumentális ókori filmeposza ihlette a Türelmetlenség (1916) leforgatására.? Alessandro Blasetti 1949-ben készítette el Fabiola című fikciós történelmi alkotását, mely után évente készültek Olaszországban ókori kosztümös filmek, de Pietro Francisci 1957-es Herculese jelenti az első igazi peplum filmet, amelynek főszerepét Steeve Reeves, egy amerikai body building világbajnok játszotta, oldalán Jayne Mansfielddel.
Az olasz divathullám idején az olaszországi Cinecittában hollywoodi sword-and-sandal (kard és szandál ? a szerk.) eposzokat is forgattak, az 1951-es Quo Vadis?-tól az 1959-es, többszörös Oscar-díjas Ben-Hurig. A véget nem érőnek tűnő sikersorozat az 1964-ben készült A Római Birodalom bukása című filmmel, pontosabban annak világraszóló kudarcával ért véget. ?A műfaj kevés saját alkotótehetséget adott az olasz filmgyártásnak, ugyanakkor több világhírű zsánerrendező próbálkozott pályája elején peplummal, például Sergio Leone (A rodoszi kolosszus, 1961), Mario Brava (Herkules a Föld középpontjában, 1961) vagy Riccardo Freda (Maciste a pokolban, 1962).? A peplum azonban több nemzetközi sztárt is adott a világnak: a halhatatlan Reeves mellett ott van Reg Park, Mark Forest, Gordon Scott és Dan Vadis.
A peplum kifejezés tehát nemcsak egy különleges ruhadarabot jelöl, hanem azt a filmműfajt is, amely elsősorban Olaszországban, 1957 és 1963 között élte virágkorát és amelynek megszületése, illetve léte számos ókori és mitológiai történetet hívott életre. Olyanokat, mint a Ben Hur, a Gladiátor vagy a Trója. Noha a peplum műfajának csillaga 1964-ben leáldozott, hatása máig érezhető.
Jöjjenek hát azok a ?szandálos-kardos? filmek, melyek a történelem és mitológia világába repítenek minket!
Quo Vadis?
Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.
Hercules
Pietro Francisci 1957-es filmjét tekintik az első igazi peplum alkotásnak. A mű egy mítosz történetét dolgozza fel, melynek középpontjában Hercules áll. A filmbéli történetben Hercules útja Pelias király udvarába vezet, ahol beleszeret az uralkodó lányába, ám nem ez jelenti az igazi bonyodalmat, hanem a harc az uralkodói székért. Ebbe a harcba pedig Hercules is belekeveredik?
Ben-Hur
A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen, legnagyobb ellenfele pedig régi barátja, Messala.
A Ben Hur című filmről ? és 2016-os remake-jéről ? ebben a cikkünkben részletesebben is olvashattok.
 |
| Fotó: winwallpapers.net |
A rodoszi kolosszus
Xerxes, a rodosziak zsarnok királya titokban szövetséget köt a föníciaiakkal, hogy segítségükkel megtámadja a görögöket. Darios, a görög nemes a hatalmas szobor, a Kolosszus felavatására érkezett, ám hamarosan, a szép Dialának köszönhetően, összeesküvéssel vádolják meg, és tömlöcbe vetik. Itt ismerkedik meg Pelioclésszal, a rodoszi lázadók vezetőjével, aki embereivel a zsarnok király megdöntésére készül. Amikor kiderül, hogy a föníciai Thar, Xerxes szövetségese irányítja a Kolosszust, mely fogva tartja Rodosz népét, Darios a felkelők mellé áll.
A Római Birodalom bukása
Időszámításunk után 180 ? a Római Birodalom hanyatlik. Az idős császár Marcus Aurelius fiát, Commodust nevezi ki utódjául, de mielőtt döntését hivatalossá tehetné, meggyilkolják. Eközben lánya, Lucilla ? bár érzelmei máshoz kötik ? Kelet békéje érdekében összeházasodik Örményország királyával. Commodus, akinek a hatalom a kezébe került, zsarnoki módon kormányozza Rómát, mely így már megállíthatatlanul halad a végső bukás felé?
Bár Anthony Mann 1964-ben ezzel az eposszal Hollywood egyik leglátványosabb történelmi filmjét készítette el, a peplum aranykorának éppen ez a mű vetett véget. A listáról azonban nem maradhatott le, hiszen fontos mérföldkőnek számít a műfaj történetében.
Kleopátra
Családi viszály dúl Egyiptom trónja körül, és Caesarra vár a feladat, hogy Ptolemaiosz és két nővére között igazságot tegyen. Kleopátra szépsége teljesen rabul ejti Caesart, aki a tervezettnél tovább időzik Egyiptomban. Végül azonban Rómába szólítja a kötelesség, és rövid időn belül megszilárdítja hatalmát az ellene forduló szenátusban. Kleopátra Caesar távollétében minden fortélyát beveti Róma imperátorával, Antonius-szal szemben, és elcsábítja a férfit. Caesar mit sem sejt románcukról és népszerűsége csúcsán meghívja Kleopátrát Rómába, ahol a nép ellenségesen fogadja. A gyönyörű nő azonban páratlan vonzerejével és ravaszságával végül lehengerli Rómát.
Gladiátor
Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Ám Commodus mégis átveszi a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.
Trója
Az ókori Hellászban az irodalom talán legismertebb szerelmespárja ? Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő ? ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét?
Tóth Eszter
Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu/imdb.com
