Mi történik most a Néprajziban?
„Elhasználtunk 200 csomag pormaszkot, 550 pár gumi- és cérnakesztyűt, 1000 négyzetméter molinóvásznat és dupla ennyi műanyag takarófóliát. Megmásztunk fejenként 2400 lépcsőfokot és megittunk úgy 660 csésze kávét” – foglalja össze az elmúlt egy évet számokban Schleicher Veronika, a Néprajzi Múzeum munkatársa. Mi történik a tavaly december óta tartó intézmény falai között? Benéztünk a zárt ajtók mögé.
A muzeológusok, állományvédelmi szakemberek, nyilvántartási dolgozók, gyűjteménykezelők feszes projektterv szerint dolgoznak. „Az elmúlt egy év során már százezernél is több műtárggyal kerültek közvetlen kapcsolatba munkatársaink” – meséli Kemecsi Lajos főigazgató. „A tárgyak kibomlanak a gyűjteményekből, s bár a muzeológusok jelenleg nem feledkezhetnek bele a kutatómunkába, több felmerülő kérdés tisztázására is lehetőséget ad a feladat.” Csak idén 110 ezer műtárgyra került fel QR-kód, és legalább 46 ezer digitális fényképfelvétel készült el. Mechanikusnak tűnő munka zajlik, ám lehetséges, hogy eközben olyan tárgyakat vesznek kézbe, amelyek 40 éve mozdulatlanul pihennek.
A műtárgyvédelem is kiemelt szerephez jut. Csont, fa, kerámia, fém, bőr, emberi haj gyakran egyszerre van jelen egy műtárgyban vagy műtárgyegyüttesben, ami hatalmas kihívás a szakembereknek. Figyelembe kell venni minden egyedi sajátosságot, különösen, ha a tárgyakat szerkezetükben is meg kell erősíteni ahhoz, hogy egyáltalán mozdíthatók legyenek.
„A komoly megterhelést jelentő kihívások mellett jelen szeretnénk lenni a közéletben és a szakmai-tudományos közegben is” – mondja a főigazgató. „A nagy kulturális fesztiválokkal az elmúlt években sikeresen működött együtt a múzeum. A Művészetek Völgyében a saját múzeumi udvarunkban, az Etno Ligetben a készülő kerámiatér koncepciójával ismerkedhetett a nagyközönség, a Sziget Fesztiválon pedig a Sátor Határok Nélkül kiemelt programhelyszínen, ahol a jelenkor társadalmi jelenségeire reflektáló kínálatával sok ezer érdeklődőt szólítottunk meg.”
A Néprajzi Múzeumban 150 éve gyűlik az anyag és az információ. A társdadalomban új igények, kérdések fogalmazódnak meg, ezért folyamatos gondozással olyan színvonalon kell mindent megőrizni, hogy lehetőség legyen időről-időre új hangokkal és eszközökkel megszólaltatni.
A Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Központja a Szabolcs utcában lassan elkészül. A világszínvonalú bázison a raktári funkciót hatékony helykihasználást biztosító korszerű tárolási rendszerekkel, több mint tízezer négyzetméteren alakítják ki. Közben befejeződtek a rendezési munkálatok Törökbálinton, a Néprajzi Múzeum három egységből álló külső raktárbázisán. Itt található többek között a teljes bútor- és világítóeszköz-gyűjtemény, a rítus- és szokásgyűjtemény és az egyházi gyűjtemény darabjai, de a mesterséggyűjtemény, építkezésgyűjtemény, közlekedési gyűjtemény tárgyait is itt őrzik három évtizede.
Miközben tehát a költözés előkészítése zajlik, a háttérben folynak a jövő állandó tárlatait életre hívó tudományos munkálatok is. A városligeti, új épületben tervezett háromezer négyzetméteres bemutatótér – melynek alapterülete a korábbi háromszorosa lesz – korszerű szemléletű, nagyszabású, látogatóbarát állandó kiállítás létrehozására kínál lehetőséget.
A csomagolásról készült videó itt látható.