Ha valaki Firenzében jár, az Uffizi és a Pitti-palota mellett jó eséllyel meglátogatja a Galleria dell’Accademiát is, amelynek leghíresebb kiállítási tárgya Michelangelo Dávid-szobra. 1504-es befejezése óta a szobor az olasz egyetemes kultúra kiemelkedő darabja, a kurátorok azonban most attól tartanak, hogy az a több ezer hűtőmágnes és egyéb szuvenír, amelyet Dávid nemi szervével adnak el, csökkenti a szobor vallási és politikai jelentőségét.
Az Accademia igazgatója, Cecilie Hollberg 2015-ös kinevezése óta szinte Dávidként harcol Dávidért, mivel az utcai árusok által árult hűtőmágneseket, kötényeket, pólókat és figurákat lealacsonyítónak és méltatlannak tartja. A firenzei államügyész Hollberg kérésére bírósági ügyek sorát indította már el Olaszország kulturális örökségi kódexére hivatkozva, amely megvédi a kultúrkincseket a lekicsinylő és jogosulatlan kereskedelmi felhasználástól. Az igazgató beszámolója szerint 2017 óta már több százezer eurós kártérítést nyertek ezekből a perekből.
Az Accademia győzelmei szembemennek azzal a széles körben elterjedt gyakorlattal, hogy a szellemi tulajdonjogok csak egy bizonyos ideig védettek, mielőtt nyilvánossá válnának: a több mint 180 ország – köztük Olaszország – által aláírt berni egyezmény szerint ez az időszak a művész halálát követő hetven év.
Az ügy hólabdahatást is kiváltott, más múzeumok is jogi lépéseket fontolgatnak, hogy hasonló módon védjék meg remekműveiket. Ugyanakkor ez a tendencia fontos kérdéseket is felvet. Az olyan intézmények, mint az Accademia, az ízlés döntőbírái lehetnek? Mennyiben korlátozzák ezek a bírósági döntések a véleménynyilvánítás szabadságát? És mi a helyzet például azokkal a művészi alkotásokkal, amelyeket egy korábbi műtárgy inspirált, gondoljunk csak Andy Warhol híres sorozatára, amelyet Leonardo Utolsó vacsorája ihletett?
A téma azért is pikáns, mert a tavalyi évben egy floridai iskolaigazgatót azért mondattak le, mert hatodik osztályos tanulóknak művészettörténet-órán reneszánsz remekművekről, köztük a Dávid-szoborról is mutatott képet, amelyet a szülők egy része pornográf tartalomnak kiáltott ki.