Firenze
Több a turista Olaszországban, mint amennyien az országot lakják
Először haladta meg tavaly Olaszország lakosságának a számát az ország jelentősebb turisztikai látnivalóit felkereső fizető turisták száma.
Michelangelo nehéz természetű zseni volt
Ötszázötven éve, 1475. március 6-án született Michelangelo Buonarroti, a Pietà, a Mózes, a Dávid-szobor, a Sixtus-kápolna monumentális freskójának alkotója, a római Szent Péter-bazilika kupolájának tervezője, aki a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, sőt a költészetben is kimagaslót alkotott.
Fra Angelico minden festménye szilárd hitet áraszt
Ötszázhetven éve, 1455. február 18-án hunyt el Rómában Fra Angelico olasz szerzetes, festő, az itáliai kora reneszánsz képzőművészet, a quattrocento jelentős mestere, aki nevét a festményein oly sokszor megjelenő angyalokról kapta.
Egy titkos folyosóról a legszebb Firenze panorámája
És erről mostantól bárki megbizonyosodhat, ugyanis megnyílt a nyilvánosság előtt a Vasari-folyosó (Corridoio Vasariano) Firenzében, amely az egykor a Mediciek lakóhelyéül szolgáló Pitti-palotát és a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizi Képtár termein keresztül.
Most bárki megkaparinthatja Mona Lisa otthonát
A világ egyik leghíresebb portréjának modellt álló hajdani nemesasszony villáját 19,6 millió dollárért hirdetik.
Hazudott a 17. századi bestseller a firenzei keresztelőkápolnáról
Egy friss kutatás a korábbi elméleteket felülírva megállapította, mikor építették valójában a firenzei Szent János-kápolnát.
A világ egyik első művészettörténésze tervezte az Uffizi-palotát
450 éve, 1574. június 27-én halt meg Giorgio Vasari olasz festő, építész, művészettörténeti író. Firenzében a Mediciek támogatásával ő alapította meg az első oktatási intézményt a feltörekvő művészek számára, és a nevéhez fűződik az Uffizi-palota terve is.
Hétszáz év után megtalálták Brunelleschi terrakotta mellszobrát
A firenzei székesegyház múzeumában állítják ki véglegesen a dóm kupolája tervezőjének korábban ismeretlen terrakotta mellszobrát, amelyet csütörtökön mutattak be a toszkán székvárosban.
Michelangelo Dávid-szobrának méltóságát próbálják megvédeni az obszcén szuvenírektől
A véleményformálás szabadságát jelképezik vagy egyszerűen csak ízléstelenek azok a mindenhol kapható emléktárgyak, amelyek Dávid nemi szervére fókuszálnak?
Hamarosan megnyílik a Mediciek közel egy kilométeres titkos firenzei folyosója
Jövő évben a széles nyilvánosság előtt is látogathatóvá válik a 960 méter hosszú Vasari-folyosó, melyet a Medici család építtetett Firenzében.
Megnyitják Michelangelo firenzei titkos kamráját a nagyközönség előtt
November 15-én megnyitják a nagyközönség előtt azt a szenespincét, ahol Michelangelo Buonarotti, a nagy reneszánsz művész rejtőzködött egy feldühödött pápa elől – jelentette be a Medici-kápolnák Múzeuma.
Tizenkét új, önarcképeknek szentelt termet nyitottak meg a firenzei Uffizi Képtárban
Tizenkét új, kizárólag önarcképeknek szentelt termet nyitott meg hétfőn a látogatók előtt a firenzei Uffizi Képtár: a helyiségekben összesen 225, a 15. századtól napjainkig készített festmény, szobor, installáció és grafika kapott helyet.
Elkezdődött Artemisia Gentileschi „cenzúrázott” aktfestményének restaurálása Firenzében
Elkezdődött Artemisia Gentileschi híres aktfestményének restaurálása Firenzében. A barokk mester alkotásán hat hónapig dolgoznak a restaurátorok, és egyúttal virtuálisan felfedik a képnek azokat a részleteit is, amelyekre a cenzúra miatt hetven évvel a mű születése után drapériát festettek, hogy takarják a meztelenséget.
Az Uffizi beperli a Gaultier divatházat Botticelli Vénuszának jogsértő felhasználásáért
Jogi lépésekre készül a firenzei Uffizi képtár Jean Paul Gaultier francia divatháza ellen, mert engedély nélkül használta fel a múzeum gyűjteményéhez tartozó Botticelli Vénusz születése című festményt a termékein.
Befejeződött a Dávid-szobrot is bemutató firenzei Galleria dell’Accademia felújítása
Befejeződött a Michelangelo Dávid-szobrának is otthont adó firenzei Galleria dell'Accademia felújítása. A múzeumban hét éve kezdődött munkálatokat több lépcsőben végezték el, az utolsó két évben Lorenzo Bartolini (1777–1850) gipszszobrainak gyűjteményét renoválták.