Miért nincs a Mona Lisának szemöldöke, és miért hatalmas a Dávid-szobor feje?
Kultúrsokk című cikksorozatunk annak bizonyítéka, hogy az igazán jó művészek haláluk után is képesek hatást kelteni, meglepetést okozni. Éppúgy, ahogy a több tíz vagy akár sok száz éves műalkotások is.
Edvard Munch expresszionista művész leghíresebb, A sikoly című művének nem kevesebb, mint öt – különböző alapra más-más technikával alkotott – változata van.
Bár a polihisztor Leonardo da Vincinek számos jegyzete fennmaradt az utókor számára, érdekes módon egyikben sem találni említést a Mona Lisával kapcsolatban.
A szemöldökének eltűnésére több magyarázat is létezik: az egyik szerint a festményt a korabeli divat szerint szemöldök nélkül ábrázolták, Pascal Cotte francia fotós elmélete szerint pedig egy korábbi restaurálás során törlődhetett le a festékkel együtt – legalábbis a 2007-ben készített 240 megapixeles felvételein úgy látta, hogy az eredeti festményen volt szemöldök és szempilla, melyek idővel elhalványultak, vagy egy tökéletlen restaurálás során távolíthatták el őket.
Yves Klein francia képzőművész feltalált egy sajátos kék árnyalatot, amelyet Nemzetközi Klein-kéknek (International Klein Blue) nevezett el, és amelyet 1960-ban védjegy alá is vetetett.
Salvador Dalí találta fel a szélorgonát, melyen a tramontana, a mediterrán északi szél zenél, a megvalósulását azonban már nem érte meg. Több évvel a halála után bizonyították be a barcelonai Ramon Llull Egyetem mérnökei, hogy az álom megvalósítható, majd három helybéli vállalkozó építette meg a 10. századi Quermanco erődítmény romjainál Vilajuïga faluban, Dalí szülővárosa, Figueres mellett.
A világ egyik legismertebb festőjeként és a holland festészet aranykorának egyik legjelentősebb alakjaként számontartott Rembrandt koldusszegényen halt meg, nem tudta kifizetni a saját temetését, így 1669-ben bekövetkezett halálát követően jeltelen sírba temették.
Michelangelo aránytalanul nagy fejjel és jobb kézzel alkotta meg a Dávid-szobrot, méghozzá direkt: a műalkotást eredetileg egy templom tetejére szánták, és ezekkel a méretekkel olyan arányosnak látszik alulnézetből a férfialak, mintha szemmagasságban lenne – a szobrot végül a mérete és a súlya miatt nem tették fel a dómra, helyette a Palazzo della Signoria előtt kapott helyet.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festőművész nagyszülei testvérek, szülei pedig unokatestvérek voltak. Ez – az arisztokrata családoknál akkoriban gyakori jelenség – az oka annak, hogy a művész egész élete során vérfertőzésből fakadó egészségi problémákkal küzdött.
Vincent van Gogh 1889-ben egy franciaországi elmegyógyintézetben festette többek közt az ikonikus Csillagos éj, valamint az ugyancsak világhírű Íriszek című alkotását.
Bár ma Vincent van Gogh az egyik legismertebb és legelismertebb festő a világon, élete során nem tapasztalta meg a sikert – mindössze néhány képét tudta eladni.
