Farbaky Péter, a BTM főigazgatója a tárlat március 17-ei sajtóbejárásán elmondta: a Közös úton című kiállítás a BTM és a Krakkói Városi Múzeum több mint három évvel ezelőtt elkezdődött együttműködésének eredménye. Mint fogalmazott, a kiállítás lehet az évad legnagyobb szabású tárlata Budapesten, csak a Krakkóból érkezett több mint 200 műtárgy biztosítási értéke majdnem eléri a hárommilliárd forintot.
?Nem csupán műtárgyakat hoztunk, hanem a város élő emlékezetét is szeretnénk bemutatni a kiállításon? ? hangsúlyozta a Krakkói Városi Múzeum főigazgatója, Michal Niezabitowszki.
A tárlat a 9?10. századi kezdetektől mutatja be a két közép-európai város 17. század elejéig ívelő történetét, különös hangsúlyt fektetve a közös folyamatokra és eseményekre, valamint a mindkét város életében kulcsszerepet játszó jeles személyiségekre, köztük az Anjou és a Jagelló dinasztia egyes tagjaira vagy Báthory István lengyel királyra és erdélyi fejedelemre.
Magyar Károly, a kiállítás egyik kurátora hangsúlyozta: a két város történelmének egyik nagy különbsége, hogy Krakkó esetében jóval biztosabb történelmi folytonosság mutatható ki, míg Buda életében éles cezúrát jelöl a rengeteg pusztítással járó török hódítás.
Legendák és sárkányok
A tárlat több értékes műtárgya tanúskodik arról, hogy Krakkóban a középkor folyamán létrejött céhek, például a ma is aktív Krakkói Lövészegylet, a századokkal későbbi korokban is szinte változatlan formában működtek tovább. De a folytonosságot mutatja az is, hogy a lengyel város alapításának legendái ? amelyeket a tárlaton többek között díszes kódexábrázolásokon keresztül ismerhet meg a látogató ? ma is közismertek a krakkóiak körében, akik rendszeresen fesztivállal emlékeznek meg Krak herceg és a Wawel alatt lakó mondabeli sárkány küzdelméről ? fűzte hozzá Magyar Károly.
Összeköti viszont a két várost a földrajzi elhelyezkedés: Krakkó és Buda ugyanazon az észak-dél irányú középkori kereskedelmi útvonalon feküdt. Mindkét város védőszentje ? Szent Gellért és Szent Szaniszló ? tragikus véget ért, közös jelentős esemény volt mindkét település életében a tatárjárás is. Szintén közös pont a neves krakkói egyetem, ahol számos magyar diák fordult meg az évszázadok folyamán.
A kiállított tárgyak ? köztük használati eszközök, képi ábrázolások, ékszerek és egyházi kincsek, kelyhek és ereklyetartók ? betekintést nyújtanak a két város lakóinak mindennapi életébe, de megjelennek a királyi udvarok reprezentatív emlékei is, például díszfegyverek és uralkodói jelvények másolatai.
Kincsek a múltból
A kiállítás kiemelkedő műtárgyai közé tartoznak például a Jagelló dinasztia tagjairól készült családi portrék ifjabb Lucas Cranach (1515-1586) műhelyéből, valamint II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermekpáncélja, amelyet sokáig II. Lajos tulajdonának véltek, és amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. Szintén a legjelentősebb műtárgyak közé tartozik Gian Giacomo Caraglio ötvösművész drágakövekkel díszített kakasmása, a remekmű 1500 körül született és a Krakkói Lövészegylet egyik legféltettebb kincse, egyben a város jelképe is.
Az eseményen Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója elmondta, hogy a kiállítás ? amelyet jövőre Krakkóban is láthat a közönség ? a május 19-én kezdődő 2016?2017. évi lengyelországi Magyar évad beharangozó eseménye. A két kiállítást a Balassi Intézet együttesen 23 millió forinttal támogatja.
A többek között az 1956-os budapesti forradalomra és a poznani munkásfelkelésre is emlékező programsorozat nyitóeseménye a varsói nemzetközi könyvvásár lesz, amelynek idén Magyarország a díszvendége.
A Közös úton című kiállítást a két fővédnök, Áder János köztársasági elnök és a 10. Magyar?Lengyel Barátság Napja ünnepségsorozat alkalmából Budapestre érkező Andrzej Duda lengyel államfő jelenlétében Tarlós István főpolgármester és Jacek Majchrowski, Krakkó polgármestere nyitja meg március 18-án.
Forrás: MTI
