Mimimimi

Egyéb

Musical Instruments Museum of Brussels (MIM) a teljes neve annak a lenyűgöző helynek, ahol csaknem 1500 hangszert tekinthetünk meg az ókortól napjainkig, a népi hangszerektől az elektronikus szintetizátorokig. Azonban nemcsak vizuálisan ismerkedhetünk a vitrinek mögött megbújó különlegességekkel: egy szenzoros fejhallgató segítségével éppen annak a hangszernek a hangját hallhatjuk, ami előtt megálltunk. A múzeum hangszerparkja csaknem 6000 darabból áll, amit nemrég rendeztek és válogattak át úgy, hogy a kiállítás négy szintet foglaljon el. A dolog élvezeti értéke azonban még tovább fokozható, mert e különleges tárlatnak különleges hely ad otthont. Az Old England, az egykori áruház épületében, a belga szecessziós művészet eme ékszerdobozában valódi értékek rejtőznek.

A -1-es szinten a Musicus Mechanicus, vagyis a mechanikus szerkezetek, a 20. századi elektromos hangszerek és a harangok mutatkoznak be. Láthatunk és hallhatunk gépzongorát, verklit, gramofont, sőt az elektromos hegedű ősét is megnézhetjük. Egy másik teremben azonban empirikus tapasztalatokat is szerezhetünk: egy külső váz nélküli zongorán az angol mechanika, egy másik modellen az orgona működését figyelhetjük meg saját játékunk által. Ha kedvünk támad vezényelni, itt ez sem akadály, és ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen hangú a súlyunk, ezt is lemérhetjük. Egy fülkébe kell állnunk, aminek mozgó alapja egy húrt feszít meg. Ha a fülke elején lévő nyíláson át e húrt megpendítjük, megkapjuk a ránk jellemző hangot (esetemben ez a kis esz volt). 

 

 

 A földszinten a népi hangszerek kaptak helyet. Tibetből (dobok, trombiták), Kínából (citerák, nagydobok), Japánból (kotók, shakuhacsik), Indiából (tabla, szitárok), Óceániából (különleges alakú nagydobok), Afrikából (ujjzongorák, fából készült fúvós hangszerek), Európából (dudák, tangóharmonikák, körtemuzskák, citerák, gitárok) - vagyis a világ minden tájáról találhatók itt kiállított darabok. A citeráknál citerakíséretes magyar népdalt hallhatunk illusztrációként. 

 

 

Az első emeleten a nyugati hangszerek fejlődését követhetjük nyomon, a másodikon főként a húros és billentyűs hangszerekét. Virginál, regál, klavicsembaló, Amati-hegedű, hárfagitár, amőba alakú hegedű, serpent, koffer- és szekrényorgona, kristályfuvola - felsorolni is nehéz, mi minden látható ezen a két emeleten. 

 

 

 A kiállítás végén azonban fény derül a muzsikusság ritkán hangoztatott árnyoldalaira is. Arra, hogy mennyi mindent kell megtenni azért, hogy az ujjak erősek és mégis rugalmasak legyenek. Sokan ismerik az ujjgyakorlatokat, a különböző gumigyűrűket, amikkel edzeni lehet a kezet, de ilyen rémisztő céleszközökkel ritkán lehet találkozni... 

 

 

 A kiállítás megtekintése végén, a legfelső emeleten egy kávézó segíti a séta kipihenését, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Brüsszelre.

 

 

Így ha az Európai Unió és a NATO központjában járunk, és kigyönyörködtük magunkat a főtéren, megkóstoltuk a belga csokiba mártott epret, a különleges gofrit, az igazán finom majonézes sült krumplit, érdemes ellátogatni a MIM-be is, ahol hasonlóan építő és nagyszerű élményben lesz részünk.

 

www.mim.fgov.be