A 100 Tagú Cigányzenekar idén ünnepli megalakulásának harmincötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból február 9-én este a Papp László Sportarénában lépnek fel. A világhírű zenekar főtitkárával, Beke Farkas Nándorral beszélgettünk kezdetekről, az izgalmasnak ígérkező koncertről és az utánpótlásról is.
Ha visszatekint az elmúlt 35 évre, hogy látja, milyen volt az indulás?
1985 november másodikán alakultunk meg. Hamar meglett a becenév: 100 Tagú Cigányzenekar. Hivatalosan pár év múlva jegyezték be a nevet, ettől függetlenül mindenhol ezen a néven ismertek minket. Az ősbemutató 1986. március 22-én volt a mai Kongresszusi Központban. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon debütált a zenekar, s a siker azóta töretlen. Egy éven belül a nemzetközi porondon is bemutatkozhattunk, az egyik híres olasz csatorna műsorában is szerepeltünk. Ezt követően Ausztráliában, Új-Zélandon játszhattunk az ’56-ban emigrált magyarok előtt. Érdekesség, hogy az ottani magyarok adták össze a repülőjegy árát, akik rajongással szerették és tisztelték a cigányzenét. Az egyik mérföldkő a zenekar életében az volt, amikor a lisszaboni világkiállításon a nyitóműsorban léptünk fel huszonötezer ember előtt. De a Los Angeles-i operában a Marica Grófnő angol nyelvű bemutatóján, Monte Carlóban Albert herceg partijain szintén ott voltunk. Davosban, a Világgazdasági Fórumon olyan prominens személyek hallgatták a muzsikánkat, mint Margaret Thatcher brit miniszterelnök vagy Mihail Gorbacsov.
Hamar eldőlt, mi akar lenni a zenekar Magyarország zenei életében?
Berki László, Boross Lajos, Mészáros Tivadar annak idején azt gondolták, hogy kellene egy zenekar, ami könnyű klasszikusokat játszana. Akkoriban ilyen még nem létezett. Megalakulásunk előtt, a próbákon Cziffra György, a világhírű, zseniális zongoraművész részt vett, tanácsokat adott, mit és hogyan kellene csinálnunk. Nagyon sokat köszönhetünk neki. Fel is kérték tiszteletbeli elnöknek, most a zenekar örökös tiszteletbeli elnöke.
A jubileumi koncerten hogyan épül fel a repertoár?
Visszanyúlunk majd a kezdeti időszakban játszott darabokhoz. Marosvásárhelyről jön egy kitűnő énékes Jakab Csaba személyében. Múlt novemberben Izraelben jártunk, ezért klezmer dalokat is játszunk. A zsidó dalokat Masa Anita énekli. Bangó Margittal rengeteg sikert értünk el közösen, természetesen ő is fellép ezen a koncerten. Egy fiatal kis prímás is bemutatkozik, tizenegy évesen játszik majd a zenekar élén. A koncertet Bufó Rigó Sándor emlékére ajánljuk, aki haláláig a 100 Tagú Cigányzenekar prímása, elnöke volt. Fia, Bufó Rigó Dávid szintén fellép. A koncert közben egy életműdíjat is átadunk az egyik legrátermettebb muzsikusnak. Nagyon eseménydús program ígérkezik a magas minőség jegyében.
Az utánpótlásnevelés feladata az együttesnek?
Tizenegy évvel ezelőtt megalapítottam a zenekar ifjúsági tagozatát. Azt mondhatom, a mai napig nagy az érdeklődés a fiatalok részéről. Már az első cd-lemezük is megjelent, közülük többen játszanak a zenekarban, őket külön is támogatom. Járják velünk a világot, sikereket érnek el. Úgy érzem, meg tudtam erősíteni az elmúlt években a fiatalokkal a zenekart, akik a következő évtizedekben az együttes gerincét képezik majd.
A következő időszakban hol terveznek fellépéseket itthon és külföldön?
Márciusban Oroszországban, Litvániában, Lettországban koncertezünk, majd Magyarországon és Erdélyben lépünk fel, például Székelyföldön a Szent György napokon. Áprilisban Ankarában mutatkozunk be egy ottani fesztiválon. Folyamatosan koncertezünk, szinte nem telik el úgy hónap, hogy ne játszanánk valahol itthon és külföldön.
Mi segíthette a zenekart, hogy a mai napig működőképes?
Minden eredményünk Isten kegyelméből ered, magunktól nem sikerült volna semmi. A 100 Tagú Cigányzenekar a Jóisten csodálatos zenekara, ennél többet nem is mondhatnék.
Nyitókép: Csontos Szabolcs
