Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára bevezetőjében arra a kormánydöntésre hívta fel a figyelmet, mely a helyszín, a Hagyományok Háza felújítását tűzte ki célul. A jelentős beruházás nyomán néhány év alatt nemcsak az épület újul majd meg, de terv szerint néphagyományaink és népművészetünk kiemelkedő központjává válik.
A magyar népmesekincs megőrzése és kiterjesztése fontos feladat, szeretnék, ha ez minél elfogadottabb lenne, amin az EMMI és háttérintézményei is munkálkodnak. A magyar népmese a nemzeti összetartozás jelképe, nem ismer földrajzi határokat, és az egész Kárpát-medencét behálózza. A mese segíti a fantáziát, fejleszti a képzelőerőt, és nemcsak a szellemi képességek bővülnek, hanem a szülő-gyerek kapcsolat elmélyítésében is szerepet játszik a mesemondás, mesehallgatás. Lényeges a család kohéziója szempontjából, fontos az egyénnek és a közösségnek egyaránt. Erősíti az igazságérzetet és példát ad a felnőttkori életre, ahol ugyanúgy próbákat kell kiállni, amiért elnyerhetik a jutalmat. Kiváló kezdeményezések léteznek már, mint a meseházak, és jó lenne, ha a születésnapi gyerekzsúrokat akár ilyen helyeken lehetne rendezni.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta, megtisztelő, hogy bekerülhetnek a népmese terjesztését kitűző programba. Már tíz éve dolgoznak népmesékkel, mint a ?Találkozás a néphagyománnyal? sorozatukban, ahol a foglalkozások része a mesemondás. A sajtótájékoztató után éppen egy ilyen előadásba lehetett betekinteni: Agócs Gergely mesélt a gyerekeknek a huszárrá lett szegény legényről. Elevenséggel, humorral teli mesemondását lenyűgözve hallgatta a több iskolából idelátogató gyerekcsoport a színházteremben.
A Rétvári Bence által már említett kezdeményezéseket az ország különböző pontjairól szeretnék összefogni, és megyei szinten hálózatot kialakítani. Társadalmi tanácsot hoznak létre a cselekvési terv kialakítására, és bevonnák a jelentős szellemi befolyással rendelkező közmédiát. A népmese kutatásának, tudományosságának éppúgy múltja van, mint a népzenekutatásnak, a jövő pedig az akár mobiltelefonra letölthető népmese.
Pompor Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató helyettese szerint izgalmas folyamat indult el. Feladatuk, hogy a közoktatásba jobban bevonják a népmesét, és figyeljenek a tankönyvpiacra és pedagógusképzésre. Lényeges, hogy az eredeti, csonkítatlan változattal találkozzanak a népmesét befogadók vagy azt tanítók, ilyenek kerüljenek a tankönyvekbe. A pedagógusképzés során nemcsak a néprajz szakosok, de az irodalmat tanítók és drámapedagógiát alkalmazók is foglalkoznának a népmesékkel.
A Hagyományok Házában már létezik ilyen képzés. 60 órás tanfolyamon tanítják a hagyományos mesemondást pedagógus továbbképzésként és előadóművészek vagy a műfaj iránt érdeklődők számára. Az eddigi kétszáz résztvevő már megvalósíthatja környezetében a ?minden este népmese? programot az ország legkülönbözőbb vidékein.
Csanda Mária
