A Delftben élő, és nagyon korán, 43 évesen elhunyt Vermeer lassan dolgozott, a művészettörténészek szerint mindössze 37 képet festett. Teljes életművének nagyjából a kétharmadát láthatja a közönség az amszterdami tárlaton.
Vermeerről nagyon keveset lehetett tudni, ezzel érdemelte ki a „Delft szfinxe” elnevezést is.
Nem hagyott hátra leveleket vagy naplót, nincs ismert portré sem róla. A kiállításhoz végzett kutatások azonban tovább bővítették a munkásságával kapcsolatos ismereteket.
Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója elmondta, hogy a nagy családban élő Vermeer nemcsak festett, de műkereskedőként is tevékenykedett. Képein szinte fotografikus élességgel ábrázolta a napfényben fürdő bensőséges jeleneteket. Ma is ezt a teljes összpontosítást és nyugalmat szeretjük, ami a festményekből árad – magyarázta az igazgató.
A kiállításhoz végzett kutatásokból Dibbits szerint többet tudtak meg a művész életéről, háztartásáról, közvetlen kapcsolatairól, megrendelőiről, de alkotásai jelentéséről is. A tárlaton a művész leghíresebb képei, a Leány gyöngy fülbevalóval (1664) és A tejeslány (1659) mellett két tájképe és több női portréja is megtekinthető.
„Vermeer festményeit nézve szembeötlő, hogy többnyire a nők a főszereplők” – mutatott rá Pieter Roelofs, a kiállítás kurátora, megemlítve, hogy Vermeernek hét lánya volt. Vermeer halála után fennmaradt egy vagyonleltár, amely művészettörténeti szempontból azért fontos, mert számos olyan tárgy szerepel rajta, amelyek a festményein is megjelennek.
A művészettörténészek és kutatók vitájának tárgya, hogy vajon Vermeer használt-e camera obscurát az alkotás folyamatában.
Annyi bizonyos, hogy a tökéletes perspektíva megalkotására törekedett. Roelofs szerint Vermeer művei lényegesen nagyobb művészi értékkel bírnak, mint amit egyszerű gyakorlattal és ügyes kézzel meg lehetett volna valósítani. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy például A tejeslány kompozíciója többször is megváltozott. Roelofs szerint folyamatosan tökéletesítette alkotásait.
Az amszterdami kiállítás megvalósításához hét ország 14 múzeuma és magángyűjteménye adta kölcsön Vermeer-festményeit. A tárlat júniusig látogatható.
Nyitókép: Johannes Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval (1664) című festménye a Rijksmuseum kiállításán. Fotó: AFP/John Thys