Minden ötezer évben történik ilyen

Egyéb

Válogatásunkban igyekeztünk olyan híresebb zenei előadókat összeszedni, akiknek a szerelme, a házassága valamilyen módon kitűnik a normális kapcsolatok közül. Ez a művészek világában mondhatni nem nagy érdem. Nem kell messzire menni, hogy egy-egy félresiklott viszonyra bukkanjon az ember. Azonban az itt felsorolt párokban több közös vonás is felfedezhető. Nemcsak a hatalmas korkülönbségek egyeznek, de szinte mindegyik házasság esetében ott bujkált vagy az önfeláldozás, vagy a szenvedés: a kétségek, amelyek megakadályozták a boldogságot. A legtöbb esetben olyan asszonyt láthatunk, aki szinte teljesen egybeolvadt férjével, és képes alárendelni az egész életét férje sikereinek, aki viszont ezt kevésbé értékeli. De kitűnik az is, hogy a mellőzésnek, a feledésnek mekkora ereje van, mennyire képes magába fordulni egy ember kudarcai után, és ez mennyire hat ki a kapcsolataira.

 


cosima_liszt_es_richard_wagner_600x364.png
Fotó: mek.oszk.hu

Cosima Liszt és Richard Wagner

Eredetileg Liszt Ferenc szerelmi életét kívántuk kitárgyalni, hiszen amellett, hogy zseniális zeneszerző volt, igen híres volt szerelmi viszonyairól is. Azonban Cosima és Richard Wagner szerelmi története jóval érdekesebbnek ígérkezett. Liszt Ferenc sosem házasodott meg, de született három gyermeke egy korai viszonyából Marie d?Agoult grófnőtől, akivel 1844-ig tartott viharos szerelme. Ebből a kapcsolatból született meg Cosima Liszt 1837-ben. Párizsban 1853-ban találkozott először Richard Wagnerrel, aki apja, Liszt Ferenc jó barátja volt és az ő meghívására látogatott el a családhoz. Ekkor még nem Wagner keltette fel Cosima érdeklődését, hanem a kor leghíresebb karmestere: Hans von Bülow, akit szintén részt vett az 1853-es Párizsi találkozón. Cosima és testvérei nevelését Liszt Ferenc 1855-ben Hans von Bülow édesanyjára bízta. Így szinte mindennap együtt volt Bülow és Cosima, melynek eredményeképpen 1857-ben összeházasodtak ? bár a frigyet Liszt ellenezte, mivel Bülow depresszív hajlamú volt. Tizenkét évig voltak házasok, és ez idő alatt három gyermekük született. Harmadik lányuk Isolda, aki 1865-ben született már valószínűleg Richard Wagner gyermeke volt. Cosima viszonya Wagnerrel 1863-ban kezdődött meg, férje Bülow ? aki Richard Wagner kedvenc karmestere volt ? valószínűleg tudott a viszonyról, ahogy arról is tudhatott, hogy a harmadik lány nem az övé. Hat éven keresztül elnézte felesége és Richard kapcsolatát, sőt még közös lakást is bérelt, mindent megtett csak, hogy Cosima boldog lehessen. Cosima és Wagner végül 1870-ben összeházasodhatott ? 1868-ban már kérte Cosima Bülow-ot, hogy váljanak el, de a férfi ekkor még hajthatatlan volt ? három gyermekük született: Isolda, Eva és Sigfrid. Richard Wagner híres volt tékozló életéről ? amelyet 1864-től kezdve II. Lajos porosz király támogatott anyagilag, valószínűleg zenei rajongás mellett szerelmi szálak is fűzték Wagnerhez ? és szerelmi kapcsolatairól. Így az sem meglepő, hogy nagy szerelmét, Cosimát is megcsalta: 1876-ben viszonyt kezdett Judith Gautier írónővel. Cosima tudott a kapcsolatról, sőt sokáig rettegett is, hogy férje ? aki egyébként 24évvel volt idősebb nála ? egyszer kísértésbe esik és őt is megcsalja. A viszony azonban nem tartott sokáig, Cosima pedig túllendült felette, mint Wagner össze többi hibáján. Egész életét férjének szentelte, amikor pedig Wagner 1883-ban meghalt, kizárólag az ő emlékének élt és egyedüli szellemi örökösének tartotta magát. Cosima 1930-ban halt meg, kilencvenhárom évesen, mindvégig őrizte Richard Wagner örökségét ? ő felelt a Wagner által megteremtett Bayreuthi Ünnepi játékokért is, amelyet később fia, Sigfrid irányított. Wagner így jellemezte szerelmüket: ?jó ha minden ötezer évben történik ilyen?.

 

Bartók Béla és Pásztory Edith

Az ő szerelmi történetük kevésbé kaotikus, mint Cosima és Wagner szerelmi történet. Bartók Béla 1909-ben vette el első feleségét, akiről szinte semmit sem lehet tudni. Házasságukból született meg ifj.Bartók Béla. 1923-ban váltak el, szinte egyik napról a másikra, az okot nem lehetett tudni, csak sejteni. Ugyanis a válással szinte egyidőben Bartók elvette egy fiatal tanítványát: Pásztory Dittát. 1924-ben született meg közös gyermekük: Bartók Péter. Első feleségével Bartók jó kapcsolatban maradt egészen haláláig. Második feleségével, Dittával 1938-ban közösen is felléptek, miután a nő sikeresen befejezte tanulmányait Bartók vezetésével. Első fellépésük után kétzongorás hangversenyeket adtak Bartókkal Európában és Amerikában is. Az 1940-es években végül végképp Amerikában költöztek, a náci hatalom térnyerése miatt. Bartók Béla 1945-ben vesztette életét leukémiában. Felesége a halála után hazatért Budapestre és zongoraművészként szinte csak Bartók műveket adott elő. Haláig, 1982-ig őrizte Bartók szellemi emlékét, sosem házasodott újra.

 


kodaly_zoltan_es_peczely_sarolta_600x474.png
Fotó: mek.oszk.hu

Kodály Zoltán és Péczely Sarolta

Ha Kodály Zoltán szerelemi élete nem is hajlott tragédiába, de akadt számos érdekes pontja házasságainak. Első felesége ? akárcsak Bartók Béla második felesége ? a tanítványa volt: Schlesinger Emma, aki azonban csaknem húsz évvel volt idősebb Kodálynál. 1905-és 1906 között volt Kodály tanítványa ? és állítólag maga Bartók is udvarolt neki ?, ekkor még Gruber Henrik felesége volt. Majd 1910-ben, miután elvált férjétől, hozzáment Kodály Zoltánhoz, akivel 1958-ban bekövetkezett haláláig élt. Támogatta munkájában, gyűjtött népdalokat és számos ballada, népdal szövegét lefordította németre, zeneszerző volt ő is főként zongoraműveket alkotott. Eddig Kodály Zoltán magánélete igencsak egysíkúnak tűnik. Ám első felesége halálával még koránt sem értek véget a kalandjai. Ugyanis alig egy évvel, hogy eltávozott Schlesinger Emma, Kodály 77 évesen feleségül vette tanítványát: Péczely Saroltát, aki ekkor 19éves volt. A Zeneművészeti Főiskola énektanár hallgatója volt Sarolta, aki azonban félbehagyta tanulmányait, amikor hozzá ment Kodályhoz. Házasságuk Kodály Zoltán 1967-es haláláig, közel tíz évig tartott. Az özvegy, Kodály Zoltánné soha többet nem ment férjhez, mai napig őrzi férje szellemi örökségét.

 

Seress Rezső és Jászonyiné Helén

Seress Rezső pályafutását artistaként kezdte meg ? mindössze 156 cm volt ? azonban az egyik előadás előtt, gyakorlás közben leesett a trapézról, súlyosan megsérült, több hónapot töltött kórházba. Miután felépült beiratkozott Rákosi Szidi színitanodájába, nem volt kirívó tehetség, így színészi karrierje sem lendült fel. Azonban a városligeti színitársulat zongorája meghozta számára a kitörési lehetőséget. A társulat igazgatója meghallotta Seresst, amikor játszott, felismerte tehetségét és koncerteket kezdett szervezni számára. A gazdasági világválság alatt ismerte meg feleségét, Jászonyiné Helénkét, akit Pest legszebb asszonyának tartottak. Felesége már házas volt, egy gazdag katonatisztet hagyott el Seress Rezső kedvéért. A világválság még inkább mélabússá tette az amúgy is melankolikus hangvételű Seress dalokat. A ?kis Seress? ennek ellenére nagyon gyorsan népszerűvé vált, az igazán nagy sikert pedig a Szomorú vasárnap című dal hozta meg számára, amely számos feldolgozást megélt. Az 1935-ben megjelent dal tragikuma, hogy a hatása alatt ? állítólag! ? számos ember lett öngyilkos. Ez a híresztelés külföldre is elért, és így ott is hírhedté vált az alkotás, 1945-re Nyugaton 370 ezer dollár jogdíj halmozódott fel Seress számláján, amely azonban sosem jutott el a zenészhez. Seress zsidó származású volt, így a háború pokla őt is utolérte, miután Magyarország belépett a második világháborúba munkaszolgálatra kényszerült. A háború után, számos megpróbáltatást megélt ? egy német tiszt annyira megvert, hogy fél veséjét elveszítette ? Seress hazatért feleségéhez, akit azonban egy idegen férfi karjaiban talált. Helén ekkor elhagyta, de a férfi elfogadta a helyzetet, később pedig újra kibékültek. Azonban a második világháború után: az ?50-es,?60-as években Seress Rezső dalai háttérbe szorultak, és bár Amerikában mesés gazdagság várta volna, sosem emigrált. Akácfa utcai lakásában élt zárkózottan, élete vége felé teljes magányban, feleségével is megromlott viszonya, aki ezúttal végleg elhagyta. Hetvennyolc éves korában, 1968-ban levetette magát lakása ablakából. Az esést azonban túlélte, kórházba szállították, de január 11-én megfojtotta magát egy dróttal, amely gipszelt lábát tartotta.

 


domjan_edit_600x427.png
Fotó: Wikipédia

Szécsi Pál és Domján Edit

Bármilyen meglepő is, itt is viszonylag nagy korkülönbség volt a két szerelmes között: Domján Edit tizenkét évvel volt idősebb, mint Szécsi. Befutott színésznő volt, mikor találkozott a tehetséges táncdalénekessel, akivel később közösen is felléptek ? Léni néniből együtt énekeltek el egy betétdalt. Szécsi Pál élete tragikusan indult, még egy éves sem volt, amikor édesapáját lelőtték a második világháború utolsó napjaiban. Édesanyja ?56-ban emigrált, gyermekeit hátrahagyta, így Pali nevelőszülőknél, majd állami gondozásban nevelkedett. Fiatalon dolgozni kezdett, hogy eltudja tartani magát, végül a Divat Intézet egy munkatársa figyelt fel sármosságára és így kezdődött meg modell karrierje. Egyik fellépése alkalmával énekelnie is kellett, így figyeltek fel zenei tehetségére, majd ezután tanárhoz járt, és 1967-ben második helyezett lett a Táncdalfesztiválon. Ezután Szécsi karrierje felfelé ívelt, nem csak hangja, de sármja miatt is különösen népszerű volt, azonban a magánéletében nem találta meg a megfelelő társat. Amikor 1972-ben találkozott Domján Edittel már mindketten túl voltak egy házasságon. Szerelmük egy évig sem tartott, azonban annál szenvedélyesebb volt. Mindketten depresszív alkatúak voltak, nehéz élet állt mögöttük. Szakításuk után Domján Edit bezárkózott lakásába, egy nappal a 40. születésnapja után pedig önkezével vetett véget életének. Szécsi Pálnak nyolc öngyilkossági kísérlete volt, végül 1974 áprilisában követte egykori szerelmét.

Fischer Viktória