Mészáros József, aki már régóta várta, hogy Csontváry festményei Budapestre is eljussanak, a keddi délelőttön elsőként érkezett a tárlatnak július 7-től az év végéig helyet adó Honvéd Főparancsnokság épülete elé. ?Már Csontváry nevének kiejtésekor is megrendülök, régóta foglalkozom is a munkásságával?- mondta József, aki bár foglalkozása szerint angol tanár, az irodalmat, a művészetet, és általában a művelődés minden ágát is szívesen tanulmányozza szabadidejében. ?Csontváry véleményem szerint egy olyan volumenű festő, mint például a spanyoloknak Picasso: nyugodtan ki merem jelenteni, hogy Csontváry festészetének jelentősége a világ művészetében legalább akkora, mint Picassóé.? ? tette hozzá.
A kiállítás első látogatója nehezen tudott a tárlaton megtekinthető művek közül kedvencet választani, de, mint mondta, ha muszáj lenne, a Baalbek című képet nevezné meg az általa legkedveltebbként. ?A művész elképesztő újító, titkok vannak a festményein, amiket az egyszerű szemlélő nem is lát. Meg kell tanulni ezek észrevételéhez bizonyos fajta olvasási módokat: ennek irodalma milliós nagyságrendű. Folyamatosan újabb és újabb titkait fedi fel a Csontváry-hagyaték.?
Annak, aki a mai, második napon látogatná meg a kiállítást, már egy rövid sorban állásra számítania kell, jóllehet a látogatók legnagyobb rohama csak később várható. Mint azt Papp Gábor, a tárlatot toplistája második helyén ajánló Jegymester Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette, A magányos cédrus ? Csontváry géniusza című kiállítást várhatóan több tízezren fogják megtekinteni.
A tárlat a Várgondnokság Nonprofit Kft. szervezésében a festőzseni közel száz művét mutatja be a közönségnek. A látogatók végre egy helyszínen láthatják Csontváry legmonumentálisabb, leghíresebb műveit, többek között a Baalbek, A magányos cédrus, a Mária kútja Názáretben, valamint a Nagy Tarpatak a Tátrában című alkotásokat.
