Június 7-én a brit hadsereg egyik helikopterén érkezett a British Múzeum régészeti csoportja Lahmba, hogy ellenőrizze az i.e. 1000-re datálható ókori település állapotát. Az egyetlen pozitívum az volt, hogy az iraki különleges védelmi alakulat fegyveres őrei őrizték a lelőhelyet. "Amit láttunk, reménnyel töltött el bennünket" - állította Elizabeth Stone, a Stony Brook Egyetem régésze, aki elkísérte a csoportot és három iraki régészt a nyolc régészeti lelőhely ellenőrzésére.
A tudósok öt helyen találták fosztogatás nyomait, a többi lelőhelyet viszont már őrök őrizték. Úgy tűnik, hogy a fosztogatások 2003-ban érték el tetőpontjukat, amikor az amerikai hadsereg megszállta az országot. "Ez nem jelenti azt, hogy a fosztogatások abbamaradtak, de a lelőhelyek nagy része rendben volt" - mondta Stone.
Öt évvel Bagdad eleste után az iraki leletek sorsa még mindig aggasztja a régészeket. 2003 áprilisában az iraki Nemzeti Múzeum kifosztása mindenütt a fő hírek között szerepelt. A régészeti lelőhelyek kirablása sokkolta és elszomorította a tudósokat. A civilizáció bölcsőjének kifosztása minden eddigi történelmi rombolást túlszárnyal.
Az idén július 18-án kiadott iraki válságjelentés szerint az iraki kormány mintegy 1200 őrt foglalkoztat a régészeti lelőhelyek ellenőrzésére. Ez persze nem túl sok, ha azt is megnézzük, hogy az év elején publikált műholdas elemzés szerint a fosztogatók 2003 óta hat négyzetmérföldnyi területet túrtak fel az iraki lelőhelyeken. A fosztogatás több ezer agyagtábla, pénzérme, pecséthenger, terrakotta tárgy és egyéb lelet eltűnését eredményezte. De hová tűntek ezek a kincsek? A tudósoknak és vámtisztviselőknek csak homályos sejtéseik vannak arról, hová is kerülhettek a leletek.
A régészek szerint a leletek a Perzsa-öböl menti országokba, Iránba és Libanonba kerültek. "Azt gyanítom, hogy a kereskedők későbbi eladásra elraktározták a kincseket. Már láttunk olyan eseteket, amikor az elrabolt zsákmányt csak évtizedekkel később kínálták eladásra" - véli McGuire Gibson, a chicagói egyetem régésze.
Áprilisban az Egyesült Államok törvénytelenné nyilvánította az Irakból származó régészeti leletek eladását, és a vámosoknak világszerte sikerült jó néhány tárgyat visszaszerezniük:
Júniusban az USA vámosai 11 darab, Philadelphiában talált achát és alabástrom pecsétet adtak vissza Iraknak. Ugyanebben a hónapban Jordánia is 2466 elrabolt tárgyat - arany pénzérméket, ékszereket és kéziratokat - adott vissza Iraknak. Áprilisban Szíria szolgáltatott vissza 40 darab, a Nemzeti Múzeumból ellopott tárgyat, miután márciusban már mintegy 700 kisebb leletet visszaszállított. Európában az eBay online aukciós weboldal mára már visszautasítja a gyanús tárgyak eladását, ennek ellenére nőtt a sumér és mezopotámiai leletek eladásának száma, mivel a kereskedők igyekeznek kijátszani a szankciókat. "A vámosok munkája igen hasznos, de kulcsfontosságú, hogy a törvényi végrehajtás továbbra is érdekelt maradjon az ókori leletek megóvásában." Abdel-Amir Hamdani iraki régészeti felügyelő szerint két iraki településen, El Fajirban és Albhagirban még ma is virágzik a feketepiac.
A műholdas elemzés alapján Stone úgy véli, hogy a fosztogatók az iraki történelem két korszakára koncentráltak: az i.e. 2100 körül virágzó Ur III-ra és a babiloni birodalomra, ahol a legtöbb pecséthenger és ékírásos tábla keletkezett, valamint a római kor párthus lelőhelyeire, ahol i.e. 50 körüli időkből származó arany pénzérmék és üvegpalackok voltak. Ezek a kis méretű tárgyak igen népszerűek a gyűjtők körében, és könnyen tárolhatók, vagyis a lelőhelyeket gondosan választották ki. "Szervezett bűnözésről van szó, amelyben olyan emberek vettek részt, akik pontosan tudták, mit keresnek. A legnagyobb baj, hogy a rablók minden egyes kiásott lelettel sok száz másikat törtek össze."
