A Buharovok (Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor) Szittya Emil álomgyűjteményéből és csavargásainak történetéből kiindulva, Erdődi Katalin dramaturggal kiegészülve dolgoznak a projekten. Nándorral beszélgettünk a tervekről.
Mielőtt rátérnénk a díjra, muszáj rákérdeznem, hogy volt-e mostanában problémátok az orosz hangzású művésznevetek miatt?
Nagyon ellene vagyok annak, hogy valakit retorziókkal sújtsanak az orosz származása miatt. A művészek egyébként is jellemzően pacifisták, ezért tényleg nem kellene őket büntetni, elvenni a munkájukat. A Buharov név amúgy nem orosz. Buhara város Üzbegisztánban fekszik; ott élnek – ma már csak igen kis létszámban – a judeo-tadzsik nyelvű buharai zsidók.
Buhara neve valószínűleg a szankszrit Vihara szóból vagy az iráni szogd nyelvből ered, jelentése: a „szerencse helye”, ami az egykori buddhista kolostorokra utal. De a nevünk valójában szóvicc, a buherálásból jött. Egyszer ezen az álnéven adtunk be filmtervet egy pályázatra, amit megnyertünk, így rajtunk ragadt. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy a nevünk tisztelgés az orosz kultúra és az avantgárd előtt is, amelyek nagyon közel állnak hozzánk. Nem véletlenül indultunk a Kassák-pályázaton.
Már korábban is foglalkoztatok Kassákkal?
Használtunk már tőle szövegeket, például az Örök szándékmező hangolás című performanszunkban, amelyet Grazban és Budapesten is előadtunk. A mostani projektünkben azonban nem rá, hanem csavargó cimborájára, mentorára, Szittya Emilre helyezzük a hangsúlyt. Körülbelül tíz éve jött velem szembe először a figurája, azóta szeretnék vele foglalkozni. Olyan anarchista volt, akinek a személyes élettörténete és a művészete is egyedülállóan izgalmas.
Érdekes egybeesés, hogy idén a franciák is (újra) felfedezték: a párizsi Zsidó Művészeti és Történeti Múzeum és a Liszt Intézet közös kiállítása, a Szittya Emil, az avantgárd vagabond áprilisban nyílt meg, és június 25-éig látogatható. Erre mi is elmegyünk majd forrásokat gyűjteni. A szintén Párizsban található Laurentin Galéria pedig Szittya papíralapú munkáinak szentelt kiállítást, amely május 14-én zárt be.
A ti Szittya-projektetek miről szól? Mivel pályáztatok? Hogyan fog benne megjelenni Kassák?
Nem úgy szoktunk egy-egy munkába belevágni, hogy nagyon konkrét elképzelésünk, ütemtervünk van, hanem általában szabadon engedjük a dolgokat. Amit már most biztosan tudunk: többcsatornás, mozgóképes installációt készítünk, amelyet jövő tavasszal mutatunk majd be a Kassák Múzeumban, egyéni kiállításon. Ehhez forgatni is fogunk, minden bizonnyal analóg technikával.
A tervünk az, hogy Szittyát tesszük meg filmesnek, az ő szemüvegén keresztül láttatjuk a történéseket. Az alapot a 82 álom a második világháború idején című álomgyűjteménye adja a filmhez. Használni fogjuk Kassák Egy ember élete című önéletrajzi könyvét is, amelyben megörökítette a kapcsolatukat, és a közös csavargásukról is részletesen írt. A projekt címe, a Minket, anarchistákat nem nyugtalanítanak morálgiliszták is ebből a könyvből származik, és egy vitájuk során hangzott el. A tibeti álomjógát is szeretnénk valamilyen formában használni Szittya és Kassák kapcsolatának bemutatásához.
Szittya rendkívül sokoldalú alkotó volt. Filmezett is?
Szegény óbudai zsidó gyerekből, Schenk Adolfból lett Szittya Emil és az avantgárd mozgalom neves alakja, aki mindenkit ismert, és őt is ismerték: Leninnel, Trockijjal, Tzarával és Hugo Ball-lal is találkozott. Sok területen alkotott: író, költő, festő, művészetkritikus volt, több száz cikket és számtalan könyvet írt. Ő fedezte fel Chagallt, Soutine-t, Légert is. Könnyen lehet, hogy volt mozgóképes kísérlete, hiszen baráti kapcsolatban állt például Hans Richter kísérleti filmessel. Benne van a pakliban, hogy kutatásaink során előkerül majd olyan film, amihez köze volt. Mindemellett kicsit „fishy” figura volt, aki mindenki kezéből kicsúszott, és nem lehetett rá címkéket aggatni. A vagabondsága és az anarchista eszméi a legérdekesebbek benne, ezekkel mindenképpen foglalkozunk majd.
Végig fogjátok járni a Kassákkal megtett útját? Három különböző országban éltek – hogyan fog zajlani a közös munka?
Jelenleg a munka kutatási része zajlik, de valóban szeretnénk bejárni bizonyos helyeket, ahol Szittya és Kassák együtt megfordultak. Ők végig gyalog mentek. Valószínűleg mi is fogunk valamennyit talpalni, mégis inkább az úton levés lesz a lényeg. Mivel a hosszú távú tervünk az, hogy játékfilmmé fejlesztjük a projektet, szeretnénk további pályázatokon is indulni, és igyekszünk további támogatásokat bevonni.
Nem forgatókönyvet használunk, ezért Erdődi Kati dramaturggal egyfajta vázlaton, sorvezetőn dolgozunk. Ennek nem akadálya az, hogy ő most Bécsben van. Kornél ugyan jelenleg az Adrián él, de sokszor jön haza, a forgatásokat is biztosan együtt csináljuk majd. Szlovákiába, Párizsba és Brüsszelbe is szeretnénk eljutni. És persze használjuk a modern technikákat: a Zoomot, Skype-ot, Messengert. Már hozzá vagyunk szokva az ilyen típusú közös munkákhoz.
Van bennetek olyan szándék is, hogy ismertebbé tegyétek itthon Szittya Emil nevét?
Mivel az I. világháború után emigrációba kényszerült, és életének nagy részét Franciaországban töltötte, kevés hazai forrás van róla. Életének későbbi szakaszában már nem írt magyar nyelven, sőt állítólag le is tagadta, hogy tud magyarul. Itthon Gucsa Magdolna és Rockenbauer Zoltán foglalkozott részletesebben a munkásságával, velük biztosan fel fogjuk venni a kapcsolatot. A Kassák Múzeum néhány kiadványában szintén van néhány forrás Szittya Emiltől. De valóban szeretnénk a kiállításunkkal, majd a filmünkkel ismertebbé tenni.
Szittya II. világháború idején végzett álomgyűjtésének szomorú aktualitást ad Oroszország támadása Ukrajna ellen, és felveti a kérdést, hogy ma hogyan tudunk együtt élni a háborúval. Kassák inkább szocialista, míg Szittya anarchista volt, politikai vitájuk az Egy ember élete című könyvben meg is jelenik. Abban viszont egyezett a véleményük, hogy mindenféle autoriter vezetéshez kritikusan álltak hozzá. Ezt az üzenetet mi is szeretnénk közvetíteni a filmes installációnkkal. Az alcíme az lesz, hogy Az összes kertben a hazugság illata ellen fognak énekelni. Így azért pozitív jövőkép is felsejlik majd.
A Kassák kortárs művészeti díjat Argay István orvos és műgyűjtő hozta létre Kassák Lajos és az avantgárd mozgalmak szellemiségéhez kapcsolódó művek és projektek alkotásának ösztönzésére. Együttműködő partnerei a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és az Interart Alapítvány. Az alapító bruttó másfél millió forinttal jutalmazza a nyertes pályamű alkotóját, az elkészült művet pedig 2023 elején önálló kiállításon mutatja be a Kassák Múzeum.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
