Miről mesél az ülő démon?

Kínában, a Qingliang-hegyen épült fel eredetileg az a chan buddhista szentélyegyüttes, amelynek négyzet alaprajzú Vörös Pagodáját 3775 darab, formával mintázott csempelap díszítette.

A pagodaépület oldalfalait mintás csempelapok borítják. A déli oldalán egyetlen bejárat töri meg a homlokzat hullámzását. A pagoda egy belső-ázsiai sátor formáját idézi, hiszen az első nagy buddhista üldözés (576) után a belső-ázsiai határon elesett katonák szellemeinek kiengesztelésére építették fel. Ezzel magyarázható díszítésének iszlám kapcsolódása is.

A felső sorokban négyzet- és téglalap alakú lapok, míg alattuk rombusz formájú csempék sorakoznak, összesen 72, különböző mintával. A legfelső sor négyzet alakú csempéin három minta váltakozik: egy szörnymaszkot mutató, egy térdeplő démonnal díszített és egy ülő démont ábrázoló. Ez utóbbi típusba tartozik az idén 100 éves Hopp Ferenc Múzeum gyűjteményének darabja. Az épület alsóbb, rombusz alakú csempéin táncoló apszaraszok, harcosok, oroszlánok, lovak, elefántok, lótuszok, gyöngyök alkotják a jellegzetes, hálós díszítésrendet.

A keresztbe fogott lábakkal, ülve
ábrázolt démonalak erőtől duzzad, izmai plasztikusan hullámzanak. Haja
csigákban gördül vállára. Hatalmas, kidülledő szemmel, óriási orrlyukakkal és
széles vigyorgó szájjal tekint alá a szemlélőre. Lábán térdig érő bőrpáncél
csizmát visel. Megformálása már a Tang-kor plasztikáinak mozgalmasságát, erőt,
életteliséget megjelenítő stílusát idézi.

A relief igen finom szemcséjű,
vegyes összetételű zúzalékból készült formába öntéssel. Homokból és kaolinból
álló anyagát rizsnyákkal kötötték meg. Az öntés során a formába először egy
fehér alapozóréteg került, majd a szürke színű massza, amit a kiöntés után
napon szárítottak. Erre került rá hideg festéssel a vörös, sárga, kék szín.

Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964), a Hopp Múzeum első igazgatója vásárolta Herbert Müller műkereskedőtől Kínában.

A teljes cikk a Magyar Múzeumok oldalán olvasható.