?A művésztelep nagyon fontos hely, hiszen egyrészt ott az ember másokkal együtt alkothat és gondolkodhat ugyanazon a problémán, közben pedig rengeteget tanul a másiktól. Másrészt nagyon sok olyan fiatal művész van, akinek még nincs műterme, műhelye vagy felszerelése ahhoz, hogy elkészítse azt az alkotást, melyet szeretne. A művésztelepek, ahol már megteremtődtek ezek a körülmények, alkalmasak erre. Harmadrészt, vannak olyan művészek, akik imádnak együtt lenni, közösen dolgozni és valódi alkotóközösséget képeznek. Tehát ezekre mind-mind jó egy művésztelep. De ami a legfontosabb: az egyetemi, főiskolai oktatásban jellemző tanár-diák kapcsolatnak ma már nincs máshol terepe, csak a művésztelepeken, emellett pedig nagyon jól bevonhatók ezek a helyek az oktatásba is. Tehát minden olyan művész, aki egy művésztelepen vagy alkotóházban dolgozik, attól függetlenül, hogy éppen a témája után kutat vagy egy új technikával kísérletezik, innovatív fejlesztést hajt végre. Elképzelhető, hogy épp nem a főművét készíti, de elindul azon az úton, mely odáig vezeti? ? mondta el a Kultúra.hu kérdésére N. Mészáros Julianna, a kiállítás kurátora.
Szervezetek a művésztelepekért
A tárlat 56 művésztelep, alkotóhely és alkotóház tevékenységét mutatja be, emellett pedig két művésztelepi szervezet ? a Symposion Alapítvány a Magyarországi Művésztelepekért és a Magyarországi Alkotótelepek és Symposionok Társasága ? 25 éves tevékenységét és művésztelepi kapcsolatrendszerét ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Symposion Társaság 1990-ben alakult meg a Fészek Művészklubban, és 1991-től folyamatosan működik. Tevékenysége az alapító elnök, Csernyi József és utódja, Harsay Ilona, valamint a művésztelepeket szervező tagság révén azonban már jóval korábban kezdődött. A Symposion Társaság azzal a céllal jött létre, hogy a ?klasszikus symposionok? világméretű mozgalmát követő, gazdag hazai alkotótelepeket és alkotóműhelyeket segítse kijutni abból a válságból, amelybe a rendszerváltás idején, a korábbi finanszírozási rendszer megszüntetése miatt kerültek, és működésük, funkcióik újragondolását a Társaság szervezett találkozásokkal segítse. A Társaság a tevékenységét a művésztelepek összefogására, szervezőik továbbképzésére, valamint nemzetközi művészeti kapcsolatok építésére is kiterjesztette.
A Symposion Társaság elnöke, Cserny József ipari formatervező az 1960-as, 1970-es évek egyik legnagyobb művésztelep szervezője volt. A Magyar Képző-és Iparművészeti Szövetség keretei között számos új művésztelep létrejöttét segítette, és a Zsennyei Műhely alapításán is évekig dolgozott. Cserny József 1989-től Péter Ágnessel, a Symposion Alapítvány elnökével együtt minden évben országos szimpózium-találkozót szervezett az összes hazai művésztelep részvételével. Ezt követően 1990-ben ? ugyancsak a Symposion Alapítvánnyal együtt ? elindították a Symposion című folyóiratot, mely hosszú időn keresztül minden évben részletes adatokat tett közzé az összes hazai alkotótelep munkásságáról, és évente ismertette az aktuális eredményeiket. A két szervezet vezetőjének, valamint Schrammel Imrének, Bencsik Istvánnak, Farkas Ádámnak és a Symposion Alapítvánnyal együttműködő Hantos Károlynak jelentős a szerepe a vizuális kultúra magas szintű, hazai terjesztésében, a művésztelepek oktatással való kapcsolatának szorosra fűzésében, a szimpózium-módszer felsőoktatási hasznosításában. A két szervezet elnöke ? Cserny József és Péter Ágnes ? bekapcsolta a hazai művésztelepi mozgalmat a nemzetközi művésztelep-rendszerbe, Péter Ágnes pedig megalapította a Velencei-tavi természetművészeti alkotótelepet, melynek vezetője és szervezője ma is.
A Symposion Alapítványt a Symposion Társaság és 19 művésztelep vezetője hozta létre 1991-ben Nyíregyházán. Elnöke a mai napig Péter Ágnes szobrászművész. Az Alapítvány célja a művésztelepi mozgalom és a symposionok koordinálása, fejlesztése, szimpózium jellegű párbeszédek folyamatos kezdeményezése és ösztönzése, a művészi kommunikáció hagyományos és új formáinak feltárása, kiállítások, előadások, akciók szervezése, publikációs tevékenység. Emellett a külkapcsolatok építése, fenntartása és bővítése, művésztelepi adatbázis létrehozása, a határainkon kívül élő magyar művészek hazai művésztelepi részvételének elősegítése, támogatása is kiemelt célja volt. Az Alapítvány segítette a Gyermelyi Művésztelep létrejöttét, valamint sokat tett az alkotótelepek technikai és technológiai színvonalának fejlesztéséért, a művésztelepi eredmények széles körű megismertetésért.
?De mit is értünk művésztelep alatt??
?Az Alapítvány főleg művésztelepek közötti kapcsolatot teremt. De mit is értünk művésztelep alatt? Nagyon fontos és kiterjedt kutatómunkával, illetve hatalmas projektekkel dolgozó csapatot. Ezeket mi inkább symposionok hívjuk, ahol nagyon fontos a párbeszéd, az egymásra való odafigyelés, valamint egymás inspirálása, tehát olyan együtt töltött időről van szó, mely alatt elmélyült munka zajlik, ráadásul olyan, melynek hatására a következő évben mindenkinek van feladata. Látszólag két-három hét egy ilyen együttlét, de valójában óriási az előzetes és utána következő munka is? ? mondta el Péter Ágnes szobrászművész, a Symposion Alapítvány elnöke, a kiállítás másik kurátora. A mi feladatunk sokrétű: ?foglalkozunk azzal, hogy ez az együtt töltött idő miként hat az alkotókra, továbbá az elkészülő műtárgyakkal is, de azt is vizsgáljuk, hogy mindez hogyan hat vissza arra a térségre, ahol a projektek készülnek. Hiszen ez meg kell, hogy látszódjon a környezeten is. Nagyon fontos, hogy a művészek élettel teli kapcsolatot alakítsanak ki azzal a hellyel, ahol éppen alkotnak.?
?Ízelítőt láthatunk abból a sokszínű, magas színvonalú alkotótelepi munkából, mely a hazai művésztelepek tevékenységét jellemzi.?
A 25 év Symposion ? Alapítvány+Társaság+Művésztelepek című kiállítás két termet tölt be. Az első teremben a két szervezet fotó- és tárgyi dokumentumai, néhány alkotója, a Symposion Társaság Nemzetközi Velence-tavi Symposionja és a résztvevő művésztelepek digitális bemutatkozása, videofilmjei kaptak helyet. ?Elég kicsi a tér ehhez az óriási témához. Csak gondoljunk bele, hogy a második világháború óta több mint nyolcvan művésztelep jött létre?? ? jegyezte meg N. Mészáros Julianna, majd elárulta: a kiállítás ezen részében 3D-s virtuális túra keretében néhány művésztelepi szoborpark is bejárható. De találhatunk itt összegyűjtött információkat, dokumentumokat, fotókat, valamint filmeket is a művésztelepekről, illetve mindkét szervezetről ? tette hozzá. Péter Ágnes bevallotta, számára különösen fontos volt, hogy bejárhatóak legyenek a szoborparkok. ?Nekem, mint szobrásznak nagyon fontos szempont volt a tárlat felépítése során, hogy behozzam Budapestre, ide a Műcsarnokba az elképesztően gyönyörű szoborparkokat. Mert ezeket is meg kell ismerni, emellett pedig azt is be kell látni, hogy fejleszteni kell, törődni kell velük. A vizuális terület nagyon el van hanyagolva a mai világban, pedig elsődlegesen mindent a szemünkkel próbálunk megismerni, felfogni.?
A kiállítás második termében ízelítőt láthatunk abból a sokszínű, magas színvonalú alkotótelepi munkából, mely a hazai művésztelepek tevékenységét jellemzi. A Kultúra.hu kérésére N. Mészáros Julianna elmesélte, miképpen választották ki azokat az alkotásokat, melyek helyet kaptak a tárlaton. ?Bevontuk a művésztelepek vezetőit, azt kértük tőlük, hogy az utóbbi időszak tíz legjobb alkotásáról küldjenek fotókat, magáról a művésztelepről pedig bemutatkozó anyagokat. Végül aztán nem kizárólag a legfrissebb művek közül válogattam, hanem a nyolcvanas évektől napjainkig, mert annyira érdekes és aktuális egy-egy mű, hogy nem is látszik rajta, mikor készült. Összesen 37 művésztelep 40 alkotása látható, de a digitális technikának hála a közönség több mint háromszáz művel is találkozhat a kiállításon.? A tárlat mellé katalógus is készült, amely 56 magyarországi művésztelepet, alkotóhelyet és alkotóházat mutat be ? említette meg N. Mészáros Julianna.
A 25 év Symposion ? Alapítvány+Társaság+Művésztelepek című kiállítás záró eseménye a XXV. Országos Szimpózium, melyre tisztelettel várja a Műcsarnokba február 18-án, 10 órára a két művésztelepi szervezet, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Műcsarnok a magyarországi művésztelepek, alkotóhelyek és alkotóházak képviselőit, résztvevőit, támogatóit és fenntartóit, valamint minden további érdeklődőt.
A tárlat 2017. február 19-éig látogatható.
Készítette: Tóth Eszter
Fotó: Csákvári Zsigmond
