Mit keresett Dave Chappelle, a standup királya Kőbányán?

A Kőbányai úton a kínai negyed óriási piacától egy kőhajításnyira járunk, méghozzá a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában, amely a MÁV egykori Északi Járműjavítójából alakult néhány éve kulturális központtá. Az eredetileg 1886-ban épült csarnok közepén egy MÁV 327-es típusú mozdony pihen, jobbra pedig a mindössze 500 férőhelyes Bánffy-terem bejárata: valószínűtlennek tűnik, hogy itt fog színpadra lépni először a magyar közönség előtt a világ talán leghíresebb – és hírhedtebb – standupkomikusa.

Az esemény szigorúan mobilmentes: minden elektronikai eszközt egy tasakba száműznek érkezéskor, amit csak az előadás végén nyithatunk ki, mintha csak 2019-ben járnánk egy Marvel-mozi hat lakat alatt tartott premier előtti vetítésén. Dave Chappelle a műsor során aztán többször is viccel azzal, hogy bármit mondhat, hiszen úgysincs rá bizonyítékunk – bár hozzáteszi: könnyen lehet, hogy nem fogják visszaengedni az Államokba, de ezzel sincs a világon semmi problémája.

Amerika „fekete barátja”

Az 51 éves Dave Chappelle karrierjét a kult státuszú, ám hazánkban sosem sugárzott Chappelle’s Show tette világszerte ismertté. Mi leginkább a Netflixen futó önálló estjei miatt ismerhetjük: ezekért három Emmyt is elnyert, míg a Saturday Night Live műsorvezetőjeként kétszer kapott díjat, ráadásul övé a műsor ötvenéves történetének leghosszabb monológja. Munkássága során közel húsz filmben is vendégszerepelt, emlékezetes például a Con Air - Fegyencjárat csúf véget érő bűnözőjeként, de játszott a Bölcsek kövérében is, legutóbb pedig a Lady Gaga és Bradley Cooper-féle Csillag születikben tűnt fel 2018-ban. 

Értelmiségi családban nőtt fel, szülei egyetemi tanárok voltak. New Yorkban kezdett el standupolni, és elég hamar hírnevet szerzett magának, olyannyira, hogy felléphetett David Letterman, Howard Stern és Conan O’Brien késő esti műsoraiban. 1998-ban főszerepet kapott a Félbetépve című füves filmben, és ekkor kezdtek igazán beindulni a dolgok: 2000-ben kijött első standupestje, a Killin’ Them Softly, majd útnak indult 2003-ban a mindössze 33 részt megélt, de hatalmas popkulturális hatású Chappelle’s Show a Comedy Centralon. 

A show hatására ő lett Amerika szellemes, olykor vulgáris, de mindig önironikus „fekete barátja”, Dave Chappelle pedig a humor fenegyerekéből komikusikonná érett. 2019-ben elnyerte a humoristáknak adható legnagyobb elismerést, a Mark Twain-díjat, 2016-ban pedig egy több mint 60 millió dolláros üzletet kötött a Netflixszel, amelynek értelmében három fellépést készített a streamingóriásnak, darabonként 20 millióért.

Rorschach-teszt

Ricky Gervais-hez hasonlóan Chappelle úgy jutott a csúcsra, hogy egész karrierje során magasról tett a politikai korrektségre, és minden nemből, rasszból vagy éppen szexuális identitásból viccet csinált. Már a 2019-es Kövek, botok és szavakban is viccelődött a transzneműeken, és megvédte Michael Jacksont – ebben az évben jött ki ugyanis a Neverland elhagyása című dokumentumfilm, amelyben a popsztár szexuális visszaéléseiről számoltak be –, a poszt #MeToo és cancel culture érába érkezve azonban a harmadik, Az utolsó fejezet című netflixes standupja még több nézőnél kiverte a biztosítékot.

A The Atlantic szerzője találóan úgy fogalmazott, hogy Az utolsó fejezet pont olyan, mint egy Rorschach-teszt, amelyben Chappelle végig azt vizsgálja, már-már tudományos igényességgel, hogy ez a vicc kiakaszt? Na és ez? Esetleg ezen már megbotránkozol?

Korábban sosem volt még arra példa, hogy a Netflix dolgozói tüntessenek a streamingoldal saját tartalma miatt – de aztán jött Chappelle. A cég alkalmazottjai az utcára vonultak, miután felkerült a platformra Az utolsó fejezet, amelyben a humorista többek között ténynek nevezte a biológiai nemek létezését, és gyakorlatilag szolidaritást vállalt J. K. Rowlinggal, aki szintén közellenséggé és TERF jelzővel megbélyegzett (radikális feminista) vált a transzközösség keményebb berkeiben, miután szóvá tette, hogy egy cikk címében a „menstruáló egyének” kifejezést használták a nők helyett.

Az előadás premierje után szinte azonnal tiltakozáshullám indult el a közösségi médiában, ám Ted Sarandos Netflix-társ-vezérigazgató pontot tett az ügy végére: hangsúlyozta, hogy mindig támogatják az alkotók kreatív szabadságát, ami néha megosztó tartalmakat eredményez. Kijelentette ugyanakkor, hogy gyűlöletre vagy erőszakos cselekedetekre ösztönző tartalmat nem tűrnek a Netflixen, de nem hiszi, hogy Chappelle előadása átlépné ezt a határt.

Chappelle-t 2022-ben a Netflix Los Angeles-i fesztiválján aztán a színpadra rontva megtámadta egy férfi, akinél műanyag pisztolyba rejtett kés volt. A komikus sajtósa és a streamingszolgáltató közös sajtóközleményt adtak ki, amelyben azt írták, hogy a humorista „nem hagyja, hogy az incidens árnyékot vessen erre a történelmi eseményre”. Történelmi esemény alatt azt értették, hogy Chappelle ekkor került holtversenybe a Monty Python-csapattal abban, hogy kinek volt legtöbbször műsora a Hollywood Bowlban.

Az utolsó fejezet jól átgondolt produkció, amellyel Chappelle újra megerősítette mítoszát. Sokat elárul a kritikákról és a közhangulatról, hogy megjelenése után a műsor mindössze 43 százalékon állt a Rotten Tomatoes oldalon, miközben a közönség 95 százalékának tetszett a műsor.

Budapest mint a középkori Pittsburgh

De vajon van-e a vicceknek határa? Budapesten biztosan nem volt: Dave Chappelle először járt Magyarországon, ám megígérte, hogy egész biztosan vissza fog térni, noha a forintot nem egészen érti – és szerinte igazán válthatnánk már euróra. A fővárost a középkori, festői Pittsburgh-höz hasonlította, műsorában, amely nem viselt címet, pedig a közönséggel diskurálós-improvizáló-sztorizgató standup comedy hagyományt folytatta.

„Miről beszéljek még? Nincs túl sok anyagom!” – viccelt, majd teljesen spontán belekezdett egy újabb sztoriba. Mondjuk Kanye Westről (manapság Ye), akit szerinte attól még lehet szeretni, hogy van egy dolog, amiben nem értenek egyet, hiszen erről szól a barátság - még akkor is, ha ez a dolog éppenséggel Hitler imádata. Vagy arról, ahogy egy indiai éttermet keresve végigasszisztálta egy hajléktalan spontán hasmenését egy sikátorban, esetleg arról, hogyan próbálta összehozni Chris Rockot és Will Smith-t a hírhedt Oscar-tasli után. Ez egyébként tényleg jó sztori: élőben, az SNL színpadán szerette volna kibékíteni a két barátját, ezért mindkettejüket felhívta, hogy mit gondolnak az ötletről. Smith romokban, sírós hangon bármit megtett volna a feloldozásért, Rock viszont elküldte a fenébe és rácsapta a telefont.

Dave Chappelle ízig-vérig amerikai komikus, megélése és anekdotái pedig a saját szociokulturális hátterére, valamint a fekete közösségre épülnek. Kérdéses volt tehát, hogy vajon mit tud kezdeni a kelet-európai közönséggel ebben az apró teremben, ahová hírverés nélkül, szinte meglepetésszerűen érkezett. Összehasonlításképp: a szintén Netflixen óriásiakat kaszáló Gervais 10-20 ezres stadionokban turnézik, hónapokkal előre meghirdetett eseményeire pedig percek alatt fogynak el a jegyek.

A válasz azonnal megérkezett:

Egy olyan haverét, akit érdekel, hogy milyen emlékeink vannak a kommunizmusról, és aki olyan lazán tud bármiről beszélni, hogy az sem baj, ha nem fogjuk a hasunkat a nevetéstől, mert így is irtó szórakoztató. Donald Trump és Sean „Diddy” Combs persze nem úszta meg, de a legtöbbet Izraelbe rúgott bele, valamint fejtegetésbe bocsájtkozott egy kvantumfizikai elméletről és az iráni atomháborúról is. Dave Chappelle-nek elvégre a kisujjában van a műfaj, és akkor is a tenyeréből eszik a közönség, ha összevissza beszél bármiről, ami csak az eszébe jut. Erre pedig csak a legnagyobbak képesek.