Mit mesélünk legszívesebben Budapestről?

A 100 szóban Budapest történetíró pályázat 2014-ben azzal a céllal indult, hogy a Budapestről szóló százszavas történetek révén elősegítse az irodalom és a városi élet összefonódását. A felhívásra idén is bárki beküldhette legfeljebb száz szóból álló szövegét, amelynek az egyetlen megkötés szerint valamilyen módon Budapesthez kell kapcsolódnia.

A főváros turisztikai szervezete, a Budapest Brand Zrt. megbízásából a Crow Intelligence csapata most nyelvészeti eljárásokkal elemezte az első hat év pályázatainak összes kifejezését. Összesen 6260 pályaművet vizsgáltak, amelyeket 35 éves átlagéletkorú, 1945 férfi és 4315 női szerző írt, illetve amelyek között 3837 számú a budapesti és 2423 számú a nem itt élők által írt novella.

„Az adatok feldolgozásánál törekedtünk arra, hogy a lehető legtöbb oldaláról megmutassuk, hogyan látják Budapestet a történetek írói. Megvizsgáltuk a pályaművekben leggyakrabban előkerülő témákat, a női és férfi szerzők, valamint a budapestiek és a nem itt élők által leggyakrabban használt kulcsszavakat. Ezeken felül megvizsgáltuk azt is, hogy a pályázat indulása óta melyik évben milyen kifejezések domináltak” – árulta el Varjú Zoltán, a Crow Intelligence alapítója és számítógépes nyelvészeti szakértője.

„Izgalmas megnézni hat év Budapest szótérképét. Nagyon örülök, hogy egyértelműen kirajzolódik egy pozitív, érzelmes, a fővárosára büszke író képe, aki szereti a város autentikus tereit, egyedi hangulatait és aktív közösségeit” – tette hozzá Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A legjellemzőbb szavakat egyedi animációs videóban is megmutatja a Budapest Brand Zrt. csapata.

A 100 szóban Budapest pályázat történetei kiválóan alkalmasak arra, hogy szóhasználatukon keresztül reprezentatív képet kapjunk a szerzők érzelmeiről a fővárossal kapcsolatban. A projekt töretlenül növekvő sikerét jól mutatja, hogy míg 2014 és 2019 között 6260 pályamű született, idén rekordmennyiségű, közel 2500 novella érkezett be.

Az
idei eredményeket november 17-én hirdették ki, és
nagyszabású
köztéri kiállítás is nyílt a Városháza Parkban. A 2020-as
legjobb 12+1 pályamű óriásplakátokon olvasható, a pályázat
eddigi hét évének három-három dobogós története pedig a park
szélének
palánksorára
került ki, maradandó, antologikus emléket állítva az eddigi évek
kreativitásának.

A fővárosi történetekben hat téma különíthető el: helyszínek és épületek, városi barangolások nevesített közterek, korosztályok, tömegközlekedés, gasztronómia.

A témák gyakoriságában sem az összesített, sem az éves bontásban nincsen nagyobb különbség nők és férfiak, budapestiek és a máshol élők között. Kizárólag a férfiak gasztronómia iránti elköteleződése erősebb kissé a nőkéhez képest.

A budapestiek és a máshol élők, valamint a nők és férfiak körében is a Duna volt a leggyakrabban említett konkrét fővárosi helyszín.

A második, harmadik és negyedik leggyakoribb fővárosi helyszín pedig szinte mind a négy esetben a körút, a Blaha és a rakpart volt, csak míg a budapestiek körében a rakpart kifejezés megelőzte a Blaha szót, addig a máshol élők körében a Blaha után jött a körút, majd a rakpart.

Az összes említést tekintve Pest említése sokkal ritkább (37) volt, mint Budáé (93).

2020
történeteinek a maszk
lett a legtöbbet említett kulcsszava. 2019 a nagyszülők éve
volt: a nagypapa és a nagymama is bekerült az első öt kulcsszó
közé. 2018-ban a történeteket elérte az M3-as metró felújítása:
a második helyen a metrópótló, a negyediken
pedig a metró szó
végzett.

Hét év pályázatait tekintve a nők által beküldött történetekben a Peti szó kerül elő a legtöbbször, míg a férfiak esetében a kislány lett az első számú kulcsszó.

A
nők top
harminc
kulcskifejezésének
elemzése alapján
náluk
nagyobb
arányú a tényszerű, konkrét személyre, funkcióra vagy helyre
történő utalás, így
a Peti,
Zoli,
Béla,
kolléga,
barátnő, kissrác, rendőr, presszó vagy
Európa.

A
férfiak top
harminc
kulcskifejezésének
elemzésének
eredménye az, hogy ők nagyobb
arányban
használnak
absztrakt, érzelmeket sugalló vagy családi, baráti kapcsolatot
jelző kifejezéseket,
mint a szeret,
az
illat,
a
mosolyog,
a
kedvenc,
a
hős,
az
anyuka,
az
apuka
és
a nagymama.

A budapestiek és a máshol élők top harminc kulcskifejezése elemzésének eredménye: a Budapest szerepel az első helyen, és a vonat szó a harmadikon; gyakran kerülnek elő konkrét fővárosi helyszínek, mint Óbuda, a Vidámpark, az Országház, az Állatkert, a Normafa, a Duna – ezek közül az Óbuda és a Duna kifejezések fordulnak elő a budapestiek és a máshol élők esetén is. Olyan absztrakt, érzelmeket sugalló vagy pozitív kifejezések egyaránt jellemzők, mint a ragyog, a szív, az álom, a gyönyörű, a szerencse, a hatalmas, és a gyönyörű szó a közös metszete a budapestiek és a máshol élők szóhasználatának.

További információ a projektről itt.

Forrás és fotók: BudapestBrand