Az 1300-as években kezdett épülni a tatai vár, amely hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán, hirdetve és megőrizve a magyar múltat. Az első építtető Lackfi István nádor volt, akitől hűtlenség vádja miatt Zsigmond király szerezte meg a várat, és 1409-ben már hosszabb időt is töltött itt. Biztonságát a kialakított tó, délen és nyugaton pedig a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. Zsigmond király, később német-római császár az oklevelek szerint sokszor hónapokat töltött a várban, amely fontos diplomáciai eseményeknek is otthont adott.
Császárok és királyok otthona
A várat a későbbi tulajdonos: Mátyás király teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Pompás zöld- és vegyes mázas kályhák álltak a termekben, melyek közül egyet sikerült a leletek alapján rekonstruálni. A zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi a tatai vár virágkorának szépségét, és visszarepíti a vár látogatóit a királyok idejébe. A 15. század végén elsősorban a húsvéti és a pünkösdi ünnepeket töltötte itt a királyi udvar, kihasználva a remek vadászati lehetőségeket. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciájává vált a vár, amelyben további bővítésekre, díszítésekre került sor. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amelyet a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseményeként tartottak számon ? olvasható a múzeum oldalán.
Mint írják: a mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott. A török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt, és 1543-ra készült el a napjainkban is álló kör alakú bástya, a rondella. A török háborúk után az egykori királyi vár és birtok magánkézbe került, 1727-ben Esterházy József gróf vásárolta meg. Tata az Esterházy család birtokközpontja lett, kastélyukat az 1760-as években építették. Az egykori főúri jelenlétet a várban látható kiállítás is megidézi korabeli bútorokkal és festményekkel berendezett enteriőrökkel. Emellett a grófi udvar 1867 utáni virágkorát, az itt megrendezett derbyk és a vendégek számára épített színház emlékeit is bemutatja a tárlat. A falakon korabeli festmények ábrázolják a falkavadászatok izgalmát és a századfordulós Tatát.
Ennél azonban sokkal távolabb is mehetünk az időben. A tatai múzeum római kőtára a megye területéről származó darabokat őrzi, amelyek között faragott oltárkövek, feliratos táblák, római kori szarkofágok is vannak. A kőtárból nyílik a római kiállítás terme, amely a provincia életét bemutató használati, luxus- és kultikus tárgyak gazdag együttesét tárja az érdeklődők elé. Az első emeleten pedig egyedülálló látványosság található: a Brigetióból származó, falképekkel díszített szobának teljes rekonstrukciója. A pompeji stílusú falképek jelenetes mezői a görög mitológia témáit dolgozzák fel. A középkori kőtár is a múzeum része, valamint a tatai csizmadia céh emlékeit is bemutatják egy ünnepi összejövetel összes kellékével: a céh nyitott ládájával, pecsétjével, kannájával és poharaival, valamint az asztalon látható még a mesterré avatandó legény céhremeke, egy kiscsizma is.
Szobrok Londontól Isztambulig
A görög és a római szobrok másolatainak az egykori tatai zsinagóga műemlék jellegű épülete ad otthont. Az öntvények mindenben hűen követik az eredetiket, azokkal megegyező méretben és formában készültek. A kiállítás páratlan művészettörténeti jelentőséggel bír, ugyanis lehetőséget ad rá, hogy a Londontól Athénig, Párizstól Isztambulig fellelhető páratlan alkotásokat egy időben, egy helyen láthassa a közönség ? olvasható a múzeum oldalán.
Mint írják: a Görög?Római Szobormásolatok Kiállításában az Európa különböző múzeumaiban őrzött antik görög és római szobrok és domborművek pontos, életnagyságú gipsz másolatai láthatók. A kronológiai sorrendben kiállított alkotásokon keresztül képet kaphatnak a látogatók, miként lazul az archaikus korszak keleti merevsége a klasszikus idealizált héroszábrázolásain át a kereteket nem ismerő hellenisztikus művészetig, és végül hogyan ?utánozták le? a rómaiak görög elődeik művészetét úgy, hogy mégis egyedi stílusvilágot voltak képesek létrehozni. A másolatok annyira közelről csodálhatók meg a kiállításon, amennyire az eredeti alkotásokat csak a kutatók közelíthetik meg, ezáltal láthatóvá válnak a finom részletek, az évezredes feliratok.
Vendégségben a németeknél
A magyarországi németség ? csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával ? hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata, amely 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik ? írják a múzeum oldalán. A múzeum 1100 év együttélés ? Németek Magyarországon című, 1997-ben megnyílt állandó kiállítása mutatja be a magyarországi németség történetének főbb állomásait, kultúrája jellemzőit. A régészeti emlékek segítségével bemutatott középkori emlékanyagot jól egészítik ki a hagyományos népi kultúra, népművészet tárgyi emlékei. Az igen változatos magyarországi német viseletek általános jellemzője, hogy mind színükben, mind szabásukban egyszerűbbek, mint a környező etnikumokéi. A múzeum állandó kiállításán látható esküvői menet ezt jól illusztrálja.
Kastély a parton
A vár közelében áll a Fellner Jakab tervei szerint 1777-re elkészült kastély. A két saroktoronnyal szegélyezett épület kétoldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. A kastély történeti múltjához tartozik, hogy a Napóleon előli visszavonuláskor, 1809. augusztus 22. és november 21. között Ferenc magyar király és Ludovika királyné a kastély lakója volt, majd 1848?1849-ben a kastélyban éjszakázott Windisgrätz és Haynau is ? tudhatjuk meg Tata honlapjáról, ahogy azt is, hogy 1897. július 24-én este fél kilenckor huszonegy helyen a világon elsőként kigyulladtak az utcai acetilénlámpák. Majd a főpróbát követően II. Vilmos német és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király tatai tartózkodásának idejére megvilágították a grófi kastélyt, a Nagy-tó partját, a királyi sátort, a főhercegek lakásául szolgáló piarista rendházat, az Öregvárat és a fontosabb utcákat, tereket.
Romantikus műromok
Ha romantikára vágyunk, a vár és a kastély után látogassunk el az Angolparkba is, ahol megcsodálhatjuk a Kiskastélyt, amely a park legkorábbi épülete, és eredetileg nyári laknak épült copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi meg. Ha elindulunk beljebb, a kis patakokkal szegélyezett úton és hidakon át, egyszer csak felbukkannak előttünk a Műromok, amelyek egy háromhajós templom maradványait imitálják. Egy francia építész, Charles Moreau nevéhez köthető az Angolpark északi részén található romantikus stílusú alkotás. Ő 1803-ban építette, amelyhez a 12. század elején épült, előbb a bencések, majd a Domonkos-rendiek által használt vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült, domborműves, III. századi, római kori sírkövet helyeztek el ? olvasható az Angolparkról.
A patakok egy nagy tóban végződnek, amelyet körbejárva további zegzugos, fákkal szegélyezett kis rejtekhelyeket találhatunk, valamint egy török mecsetet. A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt.
A tatai sétánkat érdemes a Fellner Jakab-kilátónál zárni, amelynek tetejéről belátható az egész város. A kápolna és a kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. A kápolnát az egykori Keresztelő Szent János tiszteletére épült, majd később megsemmisült templom alapköveire építették újjá. A kilátótorony 40 méter magas, tetejére csaknem 200 lépcsőfok vezet. A kilátás pedig felejthetetlen.
Forrás: tata.hu/kunymuzeum.hu/Wikipédia
