A Budai Vigadó felújítása miatt a Hagyományok Háza és a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ideiglenesen elhagyja Corvin téri székházat, előadásaikat a MOM Kulturális Központban, a Fonó Budai Zeneházban, a Marczibányi Téri Művelődési Központban láthatják, de találkozhatnak műsoraikkal a Művészetek Palotájában, a Várkert Bazárban, a Rácskertben és a Nemzeti Színházban is.
2017. május 6. 19 óra (Fonó Budai Zeneház)
Szatmári Bilétos bál ? Almárium sorozat
A hajdani ?bilétos?, meghívásos bálok mintájára szervezett hagyományos táncmulatságra kerül sor május 6-án a Fonó Budai Zeneházban. A bál előtt szatmári táncosok közreműködésével mutatják be a vidék jellegzetes táncait: pásztortáncokat, csárdást és verbunkot. Az érdeklődők megtudhatják, hogy a verbunk hogyan jelent meg virtuskodó formában a legényavatás folyamán, milyen volt a bálgazda fogadása, milyen volt a ?pulyasarok?, hogyan vettek részt a gyermekek a bálban, hogyan biztosított lehetőséget a falu társadalma a gyerekek számára a belenevelődésre. Fellépők: Ordasok táncegyüttes, Gál Zsuzsanna, a Herdon testvérek, Mikulics Ádám, Sarkadi Tamás, Siska Tibor.
A VI. TÁNCHÁZ NAPJA PROGRAMJAI
2017. május 12. 10:00?18:00 (Magyarság Háza)
Nemzetközi konferencia a táncház-módszer külföldi adaptációjáról
A Hagyományok Háza a VI. Táncház Napjához kapcsolódóan nemzetközi konferenciát szervez május 12-én. A táncház-módszert, a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a világ más kultúrái is adaptálták. A táncház-módszer ? mint magyar szellemi termék ? sikeres exportjának tekinthetjük, hogy Japánban, Lengyelországban, Szlovákiában is mintát adtunk a hagyományos kultúra átmentéséhez. A táncházak a határon túli magyar kisebbségek, majd a távolabb élő magyar diaszpóra körében honosodtak meg elsőként, majd más országokban, mint például Japánban a magyarul nem beszélő, de a magyarokkal rokonszenvező társaságok is elkezdtek klubjaikban magyar táncházakat tartani. Néhány esetben (Lengyelország, Szlovákia, Udmurtföld) a táncházmozgalom módszertanát a helyi folklórhagyományok közművelődési szintű továbbéltetésében is elkezdték sikeresen alkalmazni. Így ma már a lengyel vagy a szlovák táncházasok ugyanúgy szerveznek táncház táborokat, fesztiválokat és továbbképzéseket, mint ahogy azt 1972 óta Magyarországon is megszoktuk. A magyar táncházmozgalom elindulásának 45. évfordulója jó alkalmat kínál arra, hogy az immár nemzetközivé vált módszer múltjáról és aktuális történéseiről eszmecserét indítsunk és megszervezzünk egy olyan konferenciát, melynek keretében a magyar modell követői, illetve a világ különféle tájain zajló, hasonló folyamatok ismerői és alakítói megosszák egymással tapasztalataikat. Előadók: Agócs Gergely, Harlov-Csortán Melinda, Jacek Hałas (PL), Ivan Murín (SK), Andrei Prokopiev (Udmurt Köztársaság), Ronald Kibirige (Uganda), Egil Bakka (NO), Anna Nyander (SE), Takashi Kamiya (JP). Közreműködő zenekarok: Muzička zenekar (SK), Regle zenekar (PL).
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. www.hagyomanyokhaza.hu
2017. május 13. (Liszt Ferenc tér)
VI. TÁNCHÁZ NAPJA
Az első táncház megrendezésének 45. évfordulóján ország-, világszerte ismét számos program várja majd mindazokat, akiket már magával ragadott a népzene, néptánc sodró világa és azokat is, akik csak most szeretnének belekóstolni. A központi rendezvényt ezúttal is a Liszt Ferenc téren, az első táncháznak helyet adó Írók boltja előtt rendezik meg, ahol egész nap élőzenével kísért tánc- és énektanítás, gyermekprogramok, mesemondás és kézműves-foglalkozások várják az érdeklődőket. Annak érdekében, hogy minél több helyen szóljon a talpalávaló, a világ minden tájáról várják azokat, akik ezen a napon szívesen megismertetnék másokkal, miért izgalmas a 21. században is elődeink kultúrája.
2017. május 13. 19:30 (Liszt Ferenc Zeneakadémia)
Ünnepi népzenei koncert a Táncház Napján
2017. május 13. 19:30 (Liszt Ferenc Zeneakadémia)
Kodály nyomdokain ? Ünnepi népzenei koncert és díjátadó a Táncház Napján a Hagyományok Háza és a Zeneakadémia Koncertközpont szervezésében
Mostanra már hagyományosan a Táncház Napját a Halmos Béla-vándordíj és emlékérem átadásával egybekötött népzenei koncerttel zárják a Zeneakadémián. A táncházmozgalom 45. évfordulóján, a Kodály-év jegyében szerkesztett műsoron a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék tanárai, már végzett hallgatói, a Magyar Állami Népi Együttes zenészei, valamint Horsa István, a Halmos Béla vándorhegedű tavalyi nyertese lépnek fel egy közös koncerten. Az ünnepi műsor Kodály Zoltán zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató születésének 135., és halálának 50. évfordulója alkalmából elsősorban Kodály hangszeres népzenei gyűjtéseire támaszkodik. A közel 300 hangszeres dallam az 5000 vokális gyűjtött dallamhoz képest kevésnek tűnik, viszont annál értékesebb. A kászoni, gyergyói népdalok ráirányították a figyelmet a magyar népzene legfontosabb pentaton zenei rétegére. Kodály Hont és Nyitra megyei dudás, furulyás gyűjteménye, a bukovinai hegedűs felvételei gazdag, régi állapotokat tükröző zenei világot tárnak elénk. A Páva-dallam hangszeres változatai az egész Kárpát-medencében fellelhetőek, míg a Marosszéki táncok főtémájaként ismertté vált hangszeres dallam számos erdélyi kistáj tánczenéjében megtalálható. A bartóki gondolattal összhangban a gyűjtött magyar népzenei anyag Nyitra megyei szlovák, baranyai horvát, valamint bukovinai román és rutén népdalokkal és táncdallamokkal is kiegészül. A koncerten a hagyományos vonószenekari összeállítás mellett a középkorban is elterjedt duda?hegedű és hegedű?cimbalom?gardon formációk is megszólalnak. A műsor szerkesztése részint tájegységek szerint, részint a Kodály Zoltán által feltárt zenetörténeti összefüggések figyelembevételével történt. A Kodály művekből közismertté vált népdalok mellett eddig nem hallott hangszeres dallamok is felcsendülnek. A műsorban többek között a Fölszállott a páva, a Galántai táncok, a Marosszéki táncok, a Mátrai képek és a Székelyfonó című Kodály-művek népzenei forrásai szólalnak meg.
Határtalan táncfőváros: Határon túli hivatásos néptáncegyüttesek fesztiválja
május 16. 19.00 (Várkert Bazár)
Háromszék Táncegyüttes: Két kezem forgatta, szívem táncoltatta - Barangolás a forgós-forgatós táncok világában
A Két kezem forgatta, szívem táncoltatta című hagyományos folklórelőadás koreográfiái a Kárpát-medencei forgós-forgatós táncok világából építkeznek. Erdélynek a barokk kor eredményeképpen ez a legnagyobb, mai napig megőrzött táncöröksége, a marosszéki forgatóst például a páros táncok királynőjeként szokták emlegetni. Az egyórás barokkos tánchömpölygés egy női sorssal von párhuzamot, ám a történetmesélés helyett inkább érzések, impressziók megragadására törekedtek az alkotók. Hogyan láthatja magát a hagyományos társadalomban felnövő kislány, menyasszony, asszony, és hogyan látják őt a többiek? Van-e boldogság a gyermekkor tiszta világa után, van-e boldogság a szerelem megtalálása után? Mi az, ami az utat megtölti tartalommal, a költő szavait parafrazálva: át tudjuk-e vinni a szerelmet a túlsó partra? Végül, de nem utolsósorban, át tudjuk-e adni értékrendünket a következő generációknak?
Nagyvárad Táncegyüttes: Kata történet
Mi származhat abból, ha a férfiak és nők összetévesztik szerepüket az életben? Az előadás a mai kibillent világunkról szól, ahol időnként az abnormális a normális, egy világrendről, amit az évezredek megteremtettek és kikristályosítottak, amit hagyománynak nevezünk. Szól ennek erejéről és arról, hogy ezt a néphagyományt nem ápolni kell, hanem ő maga ápol minket, hiszen általa tudunk közösséget teremteni, viszonylag normális világot magunk körül. Szól a szabadságról, hogy szárnyalhassunk, arról, hogy tartozni kell valahová, ideális körülmények között abba a közösségbe, amelyikben megszülettünk és persze arról, hogy bár az élet kompromisszumok sokasága, nem kell lemondani magasztos elveinkről. Legfőképpen szól a szerelemről. Az előadás alapját Shakespeare Makrancos Katája adja, amelyhez a makacs leány archetípusának mesehagyománya is csatlakozik, többek között például az ördög és a székely menyecske története is.
2017. május 17. 19.00 (Nemzeti Színház)
Maros Művészegyüttes: Imádság háború után (Emlékezés a nagy háborúra versben, dalban, táncban ? Táncképek az első világháború áldozatainak emlékére)
A magyar történelem egyik legnagyobb traumáját jelentő eseménye e háború. Az emlékezés kövei ott vannak szinte minden magyar faluban, városban, impozáns emlékművek, szobrok formájában. Minden település számon tartja név szerint az elesetteket. A háború kitörésének centenáriumán szeretnénk újra felidézni az áldozatok, hősi halottak emlékét. A táncjáték fontos eleme a háborús témájú magyar líra, amely kortársként éli meg és dokumentálja a művészet erejével e szörnyűségeket. Valós izgalmat jelentenek a lövészárkokban született háborús naplók és a frontkatonák háborús visszaemlékezései, e háborús borzalmakat is megidézve tesznek táncos visszaemlékezést nagyapáink életét meghatározó háborúkra. Mert idézik az elveszetteket, embert és hazát. A Maros Művészegyüttes nagy szívvel, szeretettel készítette e táncjátékot, melyet az idősebb nemzedéknek ajánlanak, akik náluk többet tudnak a háborús szenvedésekről, de feltétlenül ajánlják a fiataloknak is, akiknek ez ugyan történelem, de a háború iszonytató világának a művészeten keresztül való megismerése becsesebbé, értékesebbé teszi a jelenkori békés világunk értékeit, örömeit.
Magyar Állami Népi Együttes: Megidézett Kárpátalja ? Hágókon innen és túl
A Megidézett Kárpátalja ? Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag, tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. (Azok a ruszin népek, melyek mai napig őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét, büszkén vallják, hogy őseik a magyarokkal együtt hűségesen védték a ?nagyságos fejedelem? várait.) A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát.
2017. május 18. 19.00 (Várkert Bazár)
Bekecs Néptáncegyüttes: Esszencia
A műsor Erdély néhány komoly tánchagyománnyal rendelkező településének, nagy táncos egyéniségének táncából építkezik, szem előtt tartva a paraszti kultúra táncainak természetességét, természetét. Az előadásban a megjelenő táncok, a hallható zenék kiválasztása során nagy hangsúlyt kaptak a ritkán látható, hallható tánctípusok, dallamok, megoldások. Az ezekből készült összeállítások kiemelt feladata a magyar táncok egyöntetűségének, valamint egyéni ízeinek megjelenítése, a műsor célja ? a nézők szórakoztatása mellett ? tiszteletadás a nagy elődök, a népművészet kiemelkedő falusi alkotói előtt.
Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes: Táncoljatok ? táncosok a táncról
Táncoljatok! Ennél tömörebben, egyszerűbben és tisztábban aligha lehetne megfogalmazni egy táncegyüttes feladatát. A Hargita Együttes ezzel a címmel készítette el azt a műsorát, amelyben táncosok vallanak a táncról. Irodalmi szövegekkel, versekkel, népdalokkal színesített alkotásukat természetesen a mozgás, a tánc fogja össze egységes egésszé. A Hargita Együttes Táncoljatok ? táncosok a táncról című produkciójának alkotói maguk a társulat tagjai. Szinte kivétel nélkül hosszú ideje foglalkoznak gyermekekkel, ifjúsági és felnőtt tánccsoportokkal: tanítják, irányítják, segítik őket. Ezzel szemben eddig kevesüknek volt alkalma arra, hogy hivatásos táncosok tolmácsolásában fogalmazzák meg elképzeléseiket. Ám 2015-ben, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával lehetőséget kaptak az önálló alkotásra. A különböző tájegységek táncai az együttes tagjainak megfogalmazása szerint kerültek a műsorba, így a legtöbb hargitás táncos kivette a részét az alkotási folyamatból. A táncetűdöket Gábos Endre szerkesztette egységes produkcióvá. Az előadás során gyimesi, nyárádmagyarósi, gyergyói, magyarózdi és szentbenedeki, tyukodi, mérai, buzai és vajdaszentiványi táncokat láthatnak a nézők.
2017. május 19. 19:00 (MOM Művelődési Központ)
Magyar Állami Népi Együttes: Apám ablakából az ég
Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből ? ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a ?táncos kaland?. Ha azt mondjuk: ?élet?, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: ?apa?. Ezért az előadás nem több és nem kevesebb, mint hogy ? egy visszaemlékezésen keresztül ? közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetnek, mint a férfi ? hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintanak a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra ? és a nézők számára ? kijelölt úton. Ez nem egy ?hagyományos? táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja ? saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel ? egy apa-fiú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel ? ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon ? a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp?
2017.május 30. 18 óra (Szent István Bazilika)
Gregorián- és folkmise Halmos Béla emlékére és Szent István tiszteletére a Szent István Bazilikában
A mise keretében kétféle évszázados egyházzenei hagyomány, a gregorián és az egyházi népének újra úgy találkozik, ahogyan a régmúltban is. Nagy zenetudósaink, Dobszay László, Rajeczky Benjámin és Szendrei Janka közös érdeme, hogy a folklórgyűjtések során lejegyzett egyházi népénekek színe-javát a magyar gregoriánnal együtt a magyar katolikus liturgia szolgálatába állították az Éneklő Egyház énekeskönyv összeállítása révén. A Szent István mise tételeit ebből és a Medgyesy Norbert ? Vakler Anna szerkesztésében Énekek Szent István királyról címmel megjelent gyűjteményből állították össze A mise minden résztvevője (a más felekezethez tartozók és a nem hívők is) követheti a liturgiát és bekapcsolódhat a közös éneklésbe a kiosztott és emlékbe hazavihető füzet segítségével. A szentmisét Halmos Béla emlékére ajánlják fel, aki nemcsak a táncházmozgalom egyik ?atyja?, hanem a Hagyományok Házában működő Táncház Archívum alapító vezetőjeként már az 1990-es évek elején kezdeményezte a Szent István tiszteletére bemutatandó gregorián tételeket és az archív felvételek szerint énekelt egyházi népénekeket tartalmazó ?folkmise? megszervezését.
GYEREKPROGRAMOK
2017. május 6. 11 óra (Fonó Budai Zeneház)
Paramisi Társulat: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
A közismert magyar népmese táncos, zenés feldolgozása, melyben a verses mese, a visszatérő mondókák megtanulásával a néző hamar be tud kapcsolódni a mese forgatagába. Kiskakasunk, Elek elbúcsúzik gazdasszonyától, elindul a török császár udvarába félkrajcárjáért. A mesében a magyar népzene mellett a török népzenével és tánccal is megismerkedhet a néző.
2017. május 5.,12.,19.,26. 17.00 és 18.30 között (Hagyományok Háza Apor Péter utcai közösségi terme)
A gyermek-táncházban hétről-hétre péntek délutánonként szeretettel várják azokat a játszani, táncolni, énekelni, kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival. Minden héten más hangszerből szól a talpalávaló: duda, tekerő, citera, furulya, hegedű, kontra, bőgő, koboz, gardon. Májusban májusfa állítással, zöldághajtással, nyárköszöntővel és pünkösdölővel, valamint az ezekhez a jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokkal, táncokkal, zenével kézműves foglalkozással várják a gyerekeket.
Fotó: hagyomanyokhaza.hu
