Nárcizmus, paranoia, szadizmus
A Cohen által megformált karakter luxuskörülmények között, Wadiyában él, és női testőrökkel az oldalán tengeti gondtalan napjait. A film ? amely a múlt héten került a magyarországi mozikba ? arról szól, hogy a diktátort New Yorkba hívják, ahol az ENSZ közgyűlése előtt kell beszédet mondania, de hamarosan egy furcsa véletlennek köszönhetően a számára eddig teljesen ismeretlen nagybetűs élettel kell szembesülnie. Ugyan a főszereplő alakja nem valós, kiáltó hasonlóságok fedezhetők fel közte és a tavaly meggyilkolt líbiai vezető, Muammar Kadhafi között.
"A diktátorok az önbecsapás áldozatává válnak, s előbb-utóbb azt gondolják, hogy bármit állítanak, az rendben van" ? nyilatkozta a Kim Dzsong-il, Hitler és Sztálin személyét vizsgáló coloradói pszichológusprofesszor, Fred Coolidge, aki úgy véli: az ilyen vezetők személyiségzavarai ugyanazon elemekből állnak, mint például a nárcizmus, a paranoia és a szadizmus.
A határokat feszegető: Caligula (i.sz. 12?41)
Caligula volt a világtörténelem egyik legelső autokrata vezetője, aki elsősorban alacsony termetéről és szeszélyes, kiismerhetetlen viselkedéséről vált híressé. "Azt parancsolta, hogy állítsák sorba a hajókat a Nápolyi-öbölben, hogy azokon gondtalanul át tudjon kelni" ? meséli Benet Salway, a University College London (UCL) oktatója.
Caligula hóbortjai nem ismertek határokat: imádta a lóversenyeket, kedvenc paripájának pedig házat ajándékozott rabszolgákkal, hozzá borral teli arany talpas poharakkal. Sokan már épelműjéségét vonták kérdőre, amikor a Brit-szigetek elleni invázió előtt azt parancsolta meg katonáinak, hogy gyűjtsenek tengeri kagylókat.
Azonban az ókortudományokkal foglalkozó Peter Wiseman szerint Caligula "pontosan tudta, hogy mit csinál. Egyszerűen csak kiaknázta a teljhatalomból fakadó lehetőségeket". Ehhez Salway még azt teszi hozzá, hogy Caligula fiatal kora ? a császár alig 24 éves volt, amikor hatalomra került ? és tapasztalatlansága szintén magyarázat furcsa cselekedeteire. "Könnyű felismerni azt, hogy mihez vezet, mikor valakit felkészületlenül ér a hatalom megkaparintása. Mintha valaki úgy lenne miniszterelnök, hogy még csak tinédzser, és semmilyen képzésben nem volt része".
Salway is úgy látja, hogy Caligula csupán hatalmának határait feszegette. "Mindig, amikor az emberek cinkosként segítették őt, az bátorítással ért fel a számára, s azt hitette el vele, hogy hatalma korlátlan" ? mondta el a történész, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad mindent elhinni, amit a túlzásokba eső diktátorokról híresztelnek. Példaként említette azt az esetet, amikor Caligula állítólag lovát tette meg consulnak. "Egyetlen ló sem lett consul Rómában" ? szögezte le, majd hozzátette: semmilyen történelmi forrás nem utal arra, hogy Caligula erről akár ígéretet tett volna. "Ez inkább viccnek tűnik, amelyet a szenátus tagjaival való frusztrációja okozott" ? magyarázta.
A babonás: Francois Duvalier (1907?1971)
A legtöbb diktátor közös jellemvonása, hogy erős hajlama van a paranoiára, amelyet saját környezetük nagyít fel ? mondta el Coolidge. "Ez azonban segíti hatalomban tartani őket. Például, ha valaki hiperszenzitív az őt ért fenyegetésekre és merényletekre, akkor egyszerűen elteszi láb alól a képzelt vagy valós versenytársakat" ? tette hozzá.
Ennek egyik eklatáns példája Haiti korábbi diktátora, Francois "Papa Doc" Duvalier. A vuduval foglalkozó sebészorvos nagyon babonás volt, úgy hitte, hogy minden hónap 22. napján vuduszellemek óvják: uralkodásának végéhez közel például csak ezeken a napokon hagyta el palotáját. Azt állította, hogy átkot szórt John F. Kennedy amerikai elnökre, aki 1963. november 22-én az ő természetfölötti hatalmának köszönhetően távozott az élők sorából.
Duvalier Tonton Macoutes néven (ez a haiti szlengben mumust jelent) félkatonai szervezetet állított fel személyes védelmére, a polgári szervezeteket pedig betiltotta, így például a cserkészeket, de állítólag az ő parancsára ölték meg az összes, Haiti területén fellelhető fekete kutyát is. Legalább hat, ellene tervezett merényletet élt túl, mielőtt 1971-ben betegségben elhunyt.
A megszállott: Idi Amin (1920 k.?2003)
Az afrikai Ugandát a hetvenes években vaskézzel kormányzó Idi Amin egyik kedvenc időtöltése az volt, hogy különféle címeket talált ki magának ("A Brit Birodalom Hódítója", "Skócia Királya"), de kitüntette magát Viktória- és Katonai-kereszttel is. Megszállottan hitte, hogy hatalma egyenlő ? vagy még nagyobb ? II. Erzsébetével, s azt bizonygatta, hogy a brit uralkodóval ellentétben neki kellene lennie a brit Nemzetközösség vezetőjének.
Olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint politikai ellenfeleinek fejét egy arra kijelölt hűtőben őrzi, bár ezt nem sikerült bizonyítani. Arra egyébként több szem- és fültanú is volt, mikor ebéd közben megfenyegette tanácsadóját: "A szívedet akarom. Meg akarom enni a gyerekeidet". Idi Aminnak öt felesége, s több tucat gyereke volt, akik a diktátor kívánságára Big Daddynek szólították őt.
A személyi kultuszt építő: Szaparmurat Nyijazov (1940-?2006)
Nyijazov magát minden türkmének atyjának kiáltotta ki, személykultusza nem ismert határokat: 15 méter magas, róla mintázott aranyszobrot állítatott magának. Máskor pedig azzal vétette észre magát, hogy országának a sivatag közepén fekvő mesterséges fővárosába mesterséges folyót építtetett. Később piramist terveztetett magának, miközben a január hónapot róla, az áprilist pedig édesanyjáról nevezték el a közép-ázsiai országban. Egy év, a 2003-as esztendő szintén nevet kapott: az édesanya emlékét őrzi az is.
A Türkménbasi egy jégpalota felhúzását is felvetette, ami a sivatagos országban kissé furcsa ötletnek tűnt. Nyijazov nevezett el magáról kikötőt, meteoritot, repülőteret, több katonai alakulatot, iskolákat és számtalan szoborban örökíttette meg magát az ország különböző helyein. Az elképesztő személyi kultuszt egy alkalommal megelégelte a Türkménbasi, és ezért a szigorúan cenzúrázott otthoni sajtót arra kérte Minden Türkmének Atyja, hogy "ne istenítse" őt annyira. Becslések szerint hárommilliárd dollárja volt halála előtt, amelyet egy német bankban helyezett el.
