Újabb divatszavak címmel jelent meg a Tinta Könyvkiadónál a vajdasági nyelvész kötete, amely az elmúlt tíz év népszerű szavait és magyarázataikat gyűjti össze a széttrollkodtól a szutymákig.
2008-ban már összeállított egy kötetet Divatszavak címmel. Nyelvészként miért érdeklik ezek a szavak?
Voltaképpen az foglalkoztat, hogy milyen
törvényszerűségek szerint keletkeznek újabbnál újabb szavak a magyar nyelvben,
honosodnak meg idegen szavak, újulnak meg régi szavak, és miként lesz fedezetük
a nyelvhasználatban.
Mi számít divatszónak?
A divatszó a
nyelvhasználatban felbukkanó új szó kezdeti fázisát testesíti meg. Az új szó az
újdonság varázsától csillog, de ekkor még nagy a bizonytalanság, hogy milyen
jövő vár rá, megmarad-e a nyelvben.
A divatszavaknak mekkora
hányada ereszt gyökeret a nyelvhasználatban?
Viszonylag nem nagy annak a valószínűsége, hogy a divatszó a nyelv állandó elemévé váljon, netán bekerüljön a köznyelvbe. Zömük nem merül ugyan feledésbe, de nem jut tovább a csoportnyelvi vagy a rétegnyelvi használatnál.
Sokan bizonyára „nyelvrontásként” tekintenek az olyan szavakra, mint a kötetben is szereplő fanok, széttrollkod, mizu stb. Ezek elsősorban a fiatalos, jórészt digitális szlengre jellemzőek?
Új szavainknak egy része a fiatalabb korosztályhoz
kötődik, és az úgynevezett digitális szleng megnyilvánulásának tekinthető. De
azért nem mondhatjuk azt, hogy rontják a nyelvet, hiszen nagy a stílusértékük.
A dugódíj, az űrszemét, az ökoiskola olyan összetett főnevek, amelyek korábban nem létező vagy szűk körben használt fogalmakat jelölnek. Miért számítanak mégis divatszavaknak?
Ezek az új szavak is egy ideig a divatszavak fázisában voltak, de motiváltságuk miatt nagy valószínűséggel állandósulnak majd a nyelvben.
Alig több mint tíz év telt el az előző
kötet óta. Ilyen gyorsan születik egy könyvre való új szó?
A nyelv folyton változik, egy évtized alatt százával jelennek meg benne új szavak. Az újvidéki Magyar Szó napilap Szófigyelő című rovatában évente ötvenegynéhány cikket jelentetek meg, és csak egy részük foglalkozik divatszavakkal. Cikkeimben elfelejtett szavakkal, felélesztett régi szavakkal, regionális köznyelvi szavakkal is foglalkozom.
Sok szócikknél internetes fórumokra
hivatkozik, illetve a sajtóból emel ki példákat a szóhasználatra. Hogyan gyűjti
össze a szavakat?
Leginkább magam figyelek fel egy-egy különleges,
érdekes szóra, néha pedig mások hívják fel rá a figyelmemet. A megfelelő
példamondatok megtalálásában nagy segítségemre vannak az internetes
keresőprogramok. Előfordul, hogy több megíratlan cikk anyaga van a
tarsolyomban, és várom a kedvező pillanatot, amikor a kellő mennyiségű
szemléltető példamondat birtokában összeállíthatom a cikket.
A szócikkek olykor rendkívül részletesek, például a kockahas magyarázatában a jelentésén túl az is szerepel, milyen testzsírszázalékkal érhető el a kívánt külső. Miért döntött úgy, hogy aprólékos, a szótárinál bővebb leírását adja ezeknek a szavaknak?
Azért tartom szükségesnek néha a szótárinál bővebb leírást, hogy rávilágítsak a szó kulturális hátterére, és azt érzékeltessem, hogy a szóválasztásban a részletezés, olykor a tudományos pontosság is a beszélők segítségére lehet.
Ön milyen gyakran használ divatszavakat?
Jómagam is élek a divatszavak némelyikével a megfelelő beszédhelyzetben. Közéjük tartozik a bulibusz, az élményajándék, a filózik, a hostel, a kalapoz, a lehetetlenkedik, az okostelefon, az ötletel, a precízkedés, a tartóka.
A divatszavak ismerete leginkább arról tanúskodik, hogy a beszélő megfelelően halad a korral, túlzottan gyakori használatuk azonban már modorosságnak vehető.
Nemrég jelent meg a kötet. Azóta is
gyűlnek a divatszavak?
Persze, ez különösen akkor tűnik fel, ha attól számítjuk a dolgot, amikor összeállítottam könyvem kéziratának anyagát, ez pedig 2019 koratavaszán történt. Nem sokkal előtte, 2018 őszén jelent meg Fókuszban a nyelv című könyvem a Fókusz nevű vajdasági magyar tudományos portálon egy évtized alatt közzétett nyelvi ismeretterjesztő írásaimból, majd pedig 2020-ban A nyelvi műveltség viszonylatai című könyvem folyóiratokban és konferenciakötetekben megjelent tanulmányaimból. Mindkét kiadvány a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének gondozásában és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg.
Közben
kitört egy világjárvány. Látszik már, hogy ez a helyzet milyen divatszavakat
emel – ideiglenesen – a köznyelvbe?
A járványhelyzet néhány olyan szót hozott divatba, amely korábban is előfordult ugyan, de jóval ritkábban: pánikvásárlás (azt a cselekvést jelenti, amikor az emberek hirtelen, pánikszerűen a bennük fellépő bizonytalanság érzése miatti ijedtségtől befolyásolva vagy kedvezőtlen eljövendő eseményekre számítva szokatlanul nagy mennyiségű árut szereznek be), webinárium (más néven webkonferencia, az utóbbi évek során világszerte elterjedt csoportos online kapcsolatfelvétel, amelynek során az egymástól távol levő résztvevők úgy kommunikálhatnak, hogy láthatják, illetve hallhatják egymást).
Nyitókép forrása: Anyanyelvápolók Szövetsége
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
