A mesterséges intelligencia korában a személyes kapcsolat és a közös munka felértékelődik
A mesterek és tanítványok közötti személyes kapcsolatok, a tudás átadása és a generációkon át öröklődő alkotói szemlélet áll a Tovább élő mintázatok – Mesterek és tanítványok a MOME-n című kiállítás középpontjában. A tárlat október 20-tól 2027. január 3-ig látható az Iparművészeti Múzeum Ráth György-villájában.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) együttműködésben létrejött tárlat kilenc, az egyetem tárgyalkotás, forma- és textiltervezés szakjain oktató alkotó, valamint az általuk választott egy-egy mester és tanítvány kapcsolatát mutatja be.
Horváth Judit kurátor elmondta: a kiállítás ötletét az a kérdés indította el, hogy a mesterséges intelligencia korában melyek azok az emberi tényezők, amelyeket a technológia nem tud helyettesíteni. Ezért a tárlat középpontjában nem az életművek reprezentációja, hanem az emberi kapcsolatok, a közös munka és a tudás átadásának folyamata áll.
A kurátor bemutatta a kiállításhoz kapcsolódóan készült katalógust is. A MOME gondozásában megjelent kiadvány tartalmazza azokat az interjúkat, amelyeket Horváth Judit az általa kiválasztott és a kiállításon is bemutatott kilenc MOME-s oktatóval készített. A beszélgetés során a mestereikről és tanítványaikról is kérdezte őket. Az általuk megnevezett mesterek és tanítványok nemcsak alkotásaikkal mutatkoznak be a kiállításon, de az interjúkat is kommentálták. A kiadványban így több nézőpontból rajzolódnak ki a személyes és szakmai kapcsolatok.
A kiállítás installációjában végigfutó, neveket összekapcsoló fríz a tudás folyamatos áramlását jelképezi. A kurátor szerint ez a díszítősor arra hívja fel a figyelmet, hogy a mesterségbeli tudás nem statikus, birtokolható érték, hanem az emberek közötti kapcsolatokban továbbadott és újraértelmezett tapasztalat.
A kiállításon a kilenc alkotói hármas munkái különböző anyagokon, tárgytípusokon és tervezői megközelítéseken keresztül mutatják meg ezt a folyamatot.
Bényei Tünde, Polgár Csaba és Morva Réka hármasában a textilminták és a múlt vizuális öröksége kap szerepet. Harmati Hedvig, Pauli Anna és Balázs Viola Veronika a textiltervezés generációkon átívelő hagyományát jeleníti meg. Húnfalvi András, Stefan Lengyel és Szilágyi Nóra a korábbi tárgyak újratervezésén keresztül kapcsolódik össze.
Kemény Péter, Kecskeméti Sándor és Nagy-György Ágnes kerámiái között a nyers, monumentális formák és a természeti motívumok teremtenek kapcsolatot. Kerékgyártó András, Juhász István és Fehérvári Panna Nóra a bútortervezés, az újrahasznosítás és a közösségi tervezés példáit mutatja be. Kondor Edit, Fusz György és Sinkovits Zsuzsanna kerámiái eltérő léptékben, de az anyag és a tárgy mögötti történet fontosságán keresztül kapcsolódnak össze.
Lakos Dániel, Csomay Zsófia és Sátor Dénes a formatervezés és az építészet közötti kapcsolatokat is megmutatja. Pattantyús Gergely, Róisín de Buitléar és Szőke Barbara üvegművei a mesterségbeli tudás átadását és az anyaggal való kísérletezést szemléltetik. Tóth Zoltán, Péter Vladimir és Tengely Nóra ékszereinél a madármotívum és a különböző anyagok használata teremt kapcsolatot.
Nyitóképen Húnfalvi András Tisza Sport utcai cipője (2020) a Tovább élő mintázatok című időszaki kiállítás sajtóbejárásán az Iparművészeti Múzeum Ráth György-villájában 2026. október 18-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
