Az óriási kőtömbbe faragott 13 relief az észak-iraki Dohúktól délre fekvő Faida 10 kilométer hosszú öntözőcsatornájának falát ékesítette.
Az öt méter széles és két méter magas, domborművel díszített tömbök az asszír újbirodalom egyik királya, II. Szárgon (Kr. e. 721–705) és fia, Szennahérib uralkodásának idejéből származnak.
Az Irak északi részén fekvő autonóm kurdisztáni régió régészeti hivatalának illetékese elmondta, hogy várakozásuk szerint később további leletek kerülnek elő. Mint kiemelte: a faidai régészeti park az első az öt régészeti lelőhely közül, amelyet idegenforgalmi látványosságként, bevételi forrásként terveznek megnyitni a látogatók előtt.
A faidai reliefeket kurdisztáni és olasz régészek fedezték fel.
A közös feltárási program 2019-ben kezdődött.
Tavaly a programban részt vevő Udinei Egyetem közel-keleti régészprofesszora, Daniele Morandi Bonacossi a leletet értékelve arról beszélt, hogy miközben Irakban más ősi kőfaragványokat is találtak már, a faidai a monumentalitásával tűnik ki azok közül.
Irakban találták a világ legkorábbi városait, az asszírok mellett a suméroknak és a babilóniaiaknak is otthont adott, és az írásbeliség bölcsőjeként is emelgetik.
Az utóbbi években az ország csempészek és műkincsrablók célpontjává vált. A fosztogatók megtizedelték az ország történelmi emlékeit, és a műkincsek kicsempészése az amerikaiak vezette 2003-as katonai invázió után is folytatódott. 2014 és 2017 között az Iszlám Állam terrorszervezet pusztított el több tucatnyi, az iszlám kultúra megjelenése előtti korokból származó régészeti emléket buldózerekkel, robbantással. A lopott műkincseket külföldre csempészték, és az értük kapott pénzből katonai akcióikat finanszírozták.
Egyes országok most kezdik visszaadni az illegálisan hozzájuk került, rabolt műkincseket.
Az Egyesült Államok tavaly mintegy 17 ezer műtárgyat küldött vissza Irakba. A tárgyak többsége mintegy 4000 éves volt, és a sumér korszakból származott.
Fotó: AFP/Ismael Adnan
